Nem aggódik a kormány, máshonnan szednek be adót

40 milliárdos mínusz – tíz a dohánycégek különadójából, 30 pedig az élelmiszerláncok felügyeleti díjából. Ez a magyar költségvetés egyenlege az Európai Bizottság júliusi döntésének értelmében. Brüsszel versenyjogi aggályok miatt tiltotta meg az Orbán-kormánynak a két közteher beszedését.   

Mindkét adó sávos, minél nagyobb egy cég árbevétele, annál többet fizet. Élelmiszerlánc-felügyeleti díjat például fél milliárd forintig nem szed az állam. Fél milliárd és 50 milliárd között a bevétel 0,1 százalékára tart igényt a költségvetés. 50 milliárd felett viszont a közteher kulcsa 1 százalékra ugrik, 300 milliárd felett pedig 6 százalékra.

A sávos adózás vesztesei a nagy árbevételű áruházak vagy dohánycégek. Ezek a társaságok jellemzően külföldi tulajdonúak. A magyar áruházláncokhoz tartozó, de önállóan gazdálkodó boltok fizetnivalója jóval kisebb mértékben nőtt. „Nagy adóbevételi tételekből, forgalmi típusú adókból, a magánszemélyek befizetéseiből tehát jellemzően a személyi jövedelemadóból és a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből is időarányosan a korábbi időszakhoz képest túlteljesülés van” – mondta Banai Péter államháztartásért felelős államtitkár.

A brüsszeli döntés a költségvetés egyensúlyát nem veszélyezteti, a kieső pénzt más adóbevételek pótolják – tette hozzá az államtitkár. Azt Banai Péter sem árulta el, hogy a dohánycégek különadóját és az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat egykulcsossá teszik-e a reklámadó mintájára: „Olyan megoldást fogunk tudni csak elfogadni, amely továbbra is valamilyen közteherviseléssel kalkulál. Nem gondolom, hogy le lehet mondani ezekről a bevételi tételekről, és természetesen szeretnénk egy olyan megoldást találni, amely az említett hazai gazdasági szereplők számára a legkedvezőbb megoldást jelenti. Várjuk még az eredményét ezeknek az egyeztetéseknek.”

A kereskedők elvárják, hogy a felügyeleti díj mértéke arányos és méltányos legyen – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György hozzátette, az új szabályozásról egyelőre nem egyeztetett velük a kormány. „A jövőbeni terveket, elképzeléseket nem ismerjük, tehát nem tudjuk, hogy a kormány milyen módon kívánja megváltoztatni ezt a rendszert, a reklámadóhoz hasonlóan nyilvánvalóan olyan szabályokat kell kialakítania ahol az Európai Unió kifogásai már nem élnek. Tehát nem tesz különbséget indokolatlanul hazai és külföldi hátterű vállalkozások között” – mondta.

A nagy dohánycégek az átdolgozott szabályozás megismeréséig nem nyilatkoznak. A dohányipari különadó lenne egyébként részben a fedezete a Budapestre tervezett új kórháznak.

Maradt pénz további kiadásokra

A nagy költekezés ellenére maradt pénz az államkasszában az előre nem látható kiadásokra, például a bevándorlás további költségeire – ez is kiderült az államháztartásért felelős államtitkár szavaiból. A költségvetés 100 milliárd forintos általános tartalékából ugyan már elköltöttek 90 milliárdot, de a 30 milliárdos Országvédelmi Alaphoz még nem nyúltak hozzá – emlékeztetett Banai Péter. A déli határon épülő kerítés az ideiglenes menekülttáborokkal együtt egyébként annyi pénzt emészt fel, mint amennyi a rendkívüli tartalékként szolgáló Országvédelmi Alapban van.

Forrás: Hír TV