Nem ad több pénzt a kormány a BKV-nak

„Hogyha a jelenlegi helyzet nem változik, egyrészt a BKV jövőre finanszírozhatatlanná válhat, ami persze nem azt jelenti, hogy összeomlik, hanem azt, hogy nagyon komoly járatritkítások várhatók” – mondta Tarlós István.

Hiába kongatta meg a vészharangot a főpolgármester, a kormány, úgy tűnik, nem ad több pénzt jövőre a BKV-nak. A nemrég megjelent kormányhatározat szerint 2016-ra ugyanúgy csak 18 milliárd forint állami támogatás szerepel, mint a májusban benyújtott költségvetési törvénytervezetben. Ez 6 milliárddal kevesebb, mint idén, és tovább csökken, ugyanis 2017-ben már csak 15, 2018-ban pedig 12 milliárd forint lesz a BKV jussa.

A nemzetgazdasági miniszter ennek ellenére azt mondja: az állam biztosítja a működéshez szükséges költségeket. „A BKV olyan támogatásokhoz jut, amelyek korábban nem voltak elképzelhetők, itt utalok arra, hogy épp a tegnapi napon vettük át azt az 53 milliárd forintos adósságot, amelyet a BKV gazdálkodása az elmúlt évben felhalmozott. Az állam idén is biztosítja a BKV működéséhez szükséges támogatásokat, ez 24 milliárd forint” – szögezte le Varga Mihály.

A kancelláriaminiszter az összeghez a jegyár-kiegészítést is is hozzáadta. „2016-ban 39,5 milliárd, 2017-ben 36,5 milliárd, 2018-ban pedig 33,5 milliárd forintot biztosít a BKV működéséből.” Lázár János szerint ugyanakkor a kerületeknek és az agglomerációnak is be kellene szállnia a tömegközlekedés finanszírozásába. „Azt reméljük, hogy ez az összeg a csökkenő törlesztőrészletek és a csökkenő kamatszint mellett természetesen le tudja fedni a BKV működését. A kormány szívesen segít, ha nem boldogul a főváros a kerületi vagy agglomerációs egyeztetésekkel” – tette hozzá a kancelláriaminiszter.

A főpolgármester szerint ha a helyzet úgy marad, ahogyan a kancelláriaminiszter mondja, 2015-öt még kiböjtöli a BKV, de a fejlesztések elől veszik el a forrásokat. „Én biztos vagyon benne, hogy miniszterelnök úrral és a kormánnyal ezt a kérdést is rendezni tudjuk, és fogjuk is. Én még egyszer köszönöm a város nevében az adósságátvállalást, de ennek a napi működési finanszírozáshoz nem sok köze van. Jóllehet a városnak más oldalról könnyebbséget jelent. Lázár János miniszter úr nyilatkozatát pedig, hát, csak részlegesen tudom értelmezni, azt tudom mondani, hogy a Lázár miniszter úr által emlegetett összegek bizonyosan kevesek a működésre” – mondta Tarlós István.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke úgy látja: a főváros csak a jogos jussát követeli. Szerintük ugyanis nem lenne gond a BKV finanszírozásával, ha az állam kifizetné a kedvezményes jegyek utáni árkiegészítést. „Az állam elrendeli, hogy ki mindenkit kell elszállítani ingyen vagy kedvezménnyel, ehhez hozzárendel egy összeget, egy normatívát. Ezt a normatívát tízen sok éve nem változtatták meg. Nyilvánvalóan ha ezt megváltoztatnák, és megemelnék arra a szintre, ami jogos, akkor már eltűnhetne ez a finanszírozási lyuk” – vélekedett Dorner Lajos.

A BKV működése évente 140-150 milliárd forintba kerül, a jegy- és bérletbevételek ennek alig több mint harmadát teszik ki.

Forrás: Hír TV