„Ne szakítsanak szét kilakoltatás miatt családokat”

Süsü és Vuk a szabad ég alatt: egy kilakoltatás után nem csak a plüssök ázhatnak, a családok gyakran fedél nélkül maradnak, a gyerekek pedig az állam gondozásába kerülhetnek. A Város Mindenkié csoport ezért az Országgyűléshez fordult.

„Elhelyezés nélkül senkit ne lehessen kilakoltatni, és a gyerekeket ne lehessen ezen okokból a családokból kiemelni, magyarul: ne szakítsák szét a családokat” – összegezte kéréseiket Magyari Tibor aktivista.

Ellenzéki képviselők kérték a házbizottságtól, hogy gyorsított eljárásban szavazhasson a parlament az elhelyezés nélküli kilakoltatások leállításáról. Hétfőre ígértek választ.

– Ma Magyarországon bárkit ki lehet lakoltatni elhelyezés nélkül, tartós beteg, idős embereket, fogyatékkal élőket, mozgáskorlátozottak és gyermekes családokat is.
– És ez meg is történik?
– És ez meg is történik. Az, hogy pontosan hány gyermekes családot tesznek utcára, azt azért nem lehet tudni, pont az egyik tünete a magyar állam felelőtlenségének és tétlenségének, hiszen ilyen típusú adatot nem gyűjt sem a statisztikai hivatal, sem az illetékes minisztérium – jegyezte meg Misetics Bálint aktivista.

Közben a jogászokat, civil érdekvédőket és banki károsultakat tömörítő Adóskamara politikai megoldáscsomagot dolgozott ki az állampolgárok jogvédelmére. „Létre kell hozni a pártirányítástól független igazságszolgáltatást, beleértve az ügyészséget, beleértve a bíróságokat, beleértve olyan szervezeteket is, amelyek az állampolgárokat is védik, tehát fogyasztóvédelmet, olyan független fogyasztóvédelmet kell létrehozni, amely például meg tudja akadályozni azt, hogy bármely gazdasági erőcsoport vissza tudjon élni a fogyasztók kárára a hatalommal, lásd: bankokat” – emelt ki Ravasz László, az Adóskamara képviselője.

A 12 pontból álló javaslatcsomagot az Országgyűlés Irodaháza előtt vették át parlamenti képviselők. Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint hiába van például magáncsőd, ha az nem nyújt megoldást a rászorulóknak. „A magáncsőd intézménye és a magáncsőd törvénye gyakorlatilag semmire se jó, bürokratikus és alig néhány százan tudták csak igénybe venni, mikor több száz millió forintot elköltött a kormány annak a felállítására” – mutatott rá az LMP frakcióvezető-helyettese.

A baloldali pártok új banki elszámoltatási törvényt sürgetnek. „A Magyar Nemzeti Banknak a szerepét tisztázni kell, a nemzeti bankban felhalmozott forrásokat arra kell használni, hogy kártalanítsuk azokat az embereket, akik a devizahitel miatt olyan helyzetbe kerültek, amit baloldali emberként és politikusként sem tudok elfogadni” – emelte ki Szakács László szocialista országgyűlési képviselő.

A Jobbik továbbra is állítja: a felvétel napján lévő árfolyamon kell forintosítani a devizahiteleket. „A kilakoltatási moratórium meghirdetése egészen a probléma megoldásáig alapkövetelmény, valamint az ezen esetekre vonatkozó végrehajtási moratórium kihirdetése szintúgy lenne. Úgy gondolom, hogy ebben egyetértés mutatkozik a civil erők és a jobb érzésű parlamenti erők között” – mondta Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese.

Április végén jár le a kilakoltatási moratórium, ami után családok százai kerülhetnek utcára.