Minden magyarországi csalást nyilvánosságra hozna az ellenzék
2017. február 10., péntek 20:58
„A kormány nagy figyelmet fordított arra, hogy az általa fontosnak tartott jelentés – ha utóbb, ha kényszer hatására is – nyilvánosságra kerüljön. Ellenben az a további 28 jelentés, ami ugyanúgy elmarasztalja a kormányszerveket, hogy mit tettek, azt titkolni próbálja” – mondta Varju László a Demokratikus Koalíció alelnöke.
A párt már közérdekű adatigénylést nyújtott be azért, hogy hozzák nyilvánosságra az összes, a Csalás Elleni Európai Hivatal által vizsgált és lezárt magyarországi ügyet. Ebben nincs vita az ellenzékben. „Ezek a jelentések rendelkezésre állnak, azonban a tartalmukat csak egy nagyon szűk, meghatározott kör ismeri. Ez így egészen biztosan nincsen rendben, mert akkor különböző kiszivárogtatások különböző adataiból, különböző neveiből áll össze a kép a sajtó számára, mindenki összevissza találgat. Tegyük ki!” – szólított fel Meszerics Tamás, az LMP EP-képviselője.
A Jobbik szerint nem csak az OLAF-ügyekben titkolózik sokat a kormány. „Amennyiben kormányra kerülünk, meg is fogjuk valósítani, hogy minden olyan titkosítást oldjunk fel, amely nem jár nemzetbiztonsági kockázattal. Meg kell szüntetni azt, hogy ez a titkosítások országa, ebben az országban minden olyan bűncselekményt, súlyos ügyet, ami felháborító, azokat titkosítottak” – mondta Szilágyi György, a párt országgyűlési képviselője.
Már kormányzati körökben is felmerült, hogy nem csak a 4-es metróról szóló OLAF-jelentést kellene a közvélemény elé tárni.
– A többi OLAF-jelentést, ami nem a 4-es metróra vonatkozik, azokat is nyilvánosságra akarják hozni?
– Igen, ez mérlegelés tárgyát képezi – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A 4-es metró ügyében született OLAF-jelentés szerint a beruházásnál több mint 160 milliárd forintnyit érinthet csalás, ebből 59 milliárd forintot kér vissza azonnal az unió.
Budapest főpolgármestere azonban vitatná az OLAF számait. „Már-már felelőtlenség nem vitatni a jelentéseket, függetlenül attól, hogy melyik időben történtek, amik történtek. A város érdekét és egyben az ország érdekét mindenkinek kötelessége védeni, tehát nem is valamiféle elhatározás kérdése a dolog, hanem én úgy gondolom, hogy egy városvezetőnek, Budapest főpolgármesterének akkor is kötelessége megfelelő hangnemben vitatni az OLAF különböző megállapításait, ha csak 1-2 milliárdot tud visszaszerezni” – nyilatkozta Tarlós István.
A Legfőbb Ügyészség összesítése szerint az OLAF-jelentések nyomán elrendelt nyomozások közül eddig öt ügy végződött vádemeléssel, egyben már jogerős elmarasztaló ítélet is született. 23 ügyben pedig folyamatban van a nyomozás.
