Mészáros Lőrinc alvállalkozóként építi a tram-train-vonalat
2017. december 21., csütörtök 14:20, frissítve: csütörtök 14:29
Hosszas vita után végül kihirdették a Szeged és Hódmezővásárhely közötti hévvonal (tram-train) építésére kiírt közbeszerzési eljárás eredményét. A tendert a Swietelsky Vasúttechnika Kft. nyerte el, a társaság 25 milliárd forintból fejlesztheti a vonalat. Ez jókora drágulást jelent ahhoz képest, amennyit a projektet megrendelő MÁV eredetileg szánt rá. A közbeszerzést még 22 milliárdos maximumárral írták ki, ehhez képest még 3 milliárddal drágább ajánlatot tett a nyertes Swietelsky.
A nyertes cég ügyvezetője tavaly őszig Homlok Zsolt volt, aki előzőleg eljegyezte, nyáron pedig elvette Mészáros Lőrinc lányát. Homlok vezetése alatt a Swietelsky kapta meg a kisvasút építésének jogát a Mészáros Lőrinc által vezetett Felcsúton. Mészáros egyik cége, az R-Kord Kft. a hévprojektben is felbukkan, a nyertes pályázatban alvállalkozóként szerepel.
A járművek is drágultak
A mostani nem az első közbeszerzés a tram-train-fejlesztésre. Korábban a járművek beszerzésére írtak ki pályázatot, amelyet a Stadler Valencia, a svájci Stadler spanyol leányvállalata nyert meg. Ez a közbeszerzés szintén jelentősen drágult az eredetileg becsült árához képest. A MÁV-Start eredetileg 10 milliárd forintból tervezte a vonatok beszerzését, később a nyertes Stadler Rail kétféle 23 milliárdos ajánlatot tett.
Igaz, a drágulásban az is közrejátszott, hogy a tavalyi, a közbeszerzést elrendelő kormányhatározatban még csak 8 szerelvény szerepelt, 10 milliárdos kerettel, a kiírásban viszont már 12 járműről volt szó, a keret pedig 20 milliárd forint volt. Ezt lépte át a Stadler Stadler 23 milliárdos ajánlata 3 milliárd forinttal.
Lázár–Seszták-háború
A Hódmezővásárhely-Szeged-projekt már a kiírása óta viták tárgya. Lázár János, Hódmezővásárhely országgyűlési képviselője több alkalommal is arról beszélt, hogy a MÁV-Start lépései miatt ellehetetlenül a beruházás, és bírálta a drágulást is.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó fideszes források szerint viszont Lázárnak nem elsősorban az áremelkedéssel volt baja, hiszen az ilyesmi mindennapos a jelenlegi rendszerben, elég csak a Puskás arénára, az úszó-eb-re vagy a Budapest–Belgrád-vasútra gondolni, amelyek mind jóval nagyobb mértékben drágultak, mint a tram-train-projekt. Mint mondták, a MÁV-Start eredetileg a hibrid vonatoknál olcsóbb, tisztán elektromos szerelvények beszerzését tervezte, ezután viszont a beruházás kikerült az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (Ikop) keretéből finanszírozandó beruházások köréből. E lépés oka szerintük az lehet, hogy a megbukott budapesti olimpia projekt miatt inkább a gödöllői, illetve a százhalombattai vonal fejlesztése került előtérbe az uniós források terhére. Ezután született meg az a koncepció, hogy jóval drágább hibrid vonatokat vegyenek.
Az informátorok szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Miniszterelnökség közötti huzavona politikai színjáték, és az ügy hátterében Seszták Miklós és Lázár János érdekellentétei állnak – egyszerűen arról van szó, hogy Lázár János a projekt bírálatával igyekezett csökkenteni riválisa befolyását abban a régióban, amelyet képviselői széke miatt saját érdekszférájának tekint.
