2019. október 16.,
szerda, Gál napja

Mellár: Ez már a mindennapi életünket is veszélyezteti

2017. május 10., szerda 06:00, frissítve: szerda 07:38

Választási költségvetésnek nevezte a 2018-ast Mellár Tamás a Hír TV Egyenesen Kálmán Olga című műsorában. A szakember szerint érthető és jól megfigyelhető az a folyamat, ahogy csökken a Fidesz szellemi holdudvara annak is köszönhetően, hogy a kormány már a jobboldali értelmiség számára is vállalhatatlan dolgokat művel. A közgazdász ugyanakkor reménytelinek nevezte a Magyar Tudományos Akadémián nemrégiben – jelentős többséggel – elfogadott közös nyilatkozatot, ami az javasolja, hogy a CEU működjön tovább a jelenlegi formájában Magyarországon.

A szakember felhívta rá a figyelmet, a jövő év még messze van, így sok mindent fognak rajta módosítani, „most még nem néz ki annyira tipikusan választási költségvetésnek, amikor odaérünk, akkor majd olyan lesz”. Szerinte ez egy taktikai fogás. Emlékeztetett, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyan több alkalommal hangoztatta, hogy nem egy választási, hanem egy nagyon kiegyensúlyozott költségvetésről van szó, de...

Bözsi néni is pontosan tudta ezt, hiszen azt mondta a miniszterelnöknek, milyen kár, hogy nincs minden évben választás, akkor emelnék a nyugdíjakat.

Nagyon jól lehet látni Mellár szerint azt, hogy a voksolások előtt hogyan emelik a köztisztviselői béreket és a nyugdíjakat. „A miniszterelnök úr mit is mondott? Megnézzük a számokat, és ha úgy alakul, akkor emelek – beszélhetünk erről, de ennek sok értelme nincsen.”

Mint mondta, a másik tényező, hogy meg kell vizsgálni a nemzetgazdasági miniszter kijelentését, miszerint 4,3 százalékkal nő majd a GDP.  A szakértő úgy látja, ez csak akkor működik majd, ha jelentős uniós pénzeket használnak fel. – Ezeknek nincsen jelentős import tartalma, de ha arra fordítanánk, amire adják, technikai, technológiai fejlesztésekre, akkor szükségképpen ennek lenne import vonzata, hiszen akkor korszerű, hightech iparágakba való technológiákat kellene behozni, amit csak Nyugatról lehetne megtenni.

Hangsúlyozta, ha a kormány nagyon akarja, akkor lesz négy százalék fölötti gazdasági növekedés, a kérdés inkább az, hogy ennek mi lesz a költsége, milyen árat fizetünk érte. „Egy gyorsított ütemben felpörgetjük az uniós pénzek felhasználását, az MNB ezzel a Növekedési Hitelprogrammal még több kedvezményes hitelt fog adni, akkor ez megvalósulhat”.

A közgazdász rámutatott: hazánkban egy olyan gazdasági vezetés van, amit nem lehet összevetni egy piacgazdasági vezetéssel. A piacgazdaságban a gazdasági növekedés esetében a vállalkozók konjunktúráról alkotott véleménye a mérce és az, hogy milyen magánberuházásokat akarnak végrehajtani. „Magyarországon az elmúlt években az állami beruházások pörgették az egész gazdaságot, hiába lesz ekkora a gazdasági növekedés, nem lesz az a folyománya, hogy bővülni fog a tőkeállomány, korszerűsödik, a versenyképességi rangsorban előrébb tudunk lépni, a termelékenységet tudjuk növelni: ezek a fontos tényezők, amik kimaradnak, helyettük lesz egy viszonylag magasabb gazdasági növekedés, meg most, mivel választási év van, lesz valamekkora béremelés is, de ez a kettő önmagában nem elég.”

Szó esett a CEU ellehetetlenítéséről is a műsorban, és ehhez szorosan fűződően arról, hogy több, köztudottan jobboldali értelmiségi is elhatárolódott a kormánytól, nemtetszését fejezte ki. A közgazdász úgy vélte, az egyre inkább látszik, hogy a Fidesz szellemi holdudvara az elmúlt időszakban rohamosan csökkent.

Ha a CEU-val ezt meg lehet csinálni, akkor bármelyik egyetemmel holnapután meg lehet csinálni. Az autonómia kérdése, nyakunkra ültették a kancellárokat, amik egyre nehezebbé teszik a gazdálkodást, 200 ezer forint feletti beszerzésénél a miniszterhez kell folyamodni, nincs elfogadott költségvetése több egyetemnek, egy kicsit betelt a pohár itt!

Folytatta, „én is azok közé tartoztam, akik beadták ezt a kérvényt, hogy a közgyűlés tárgyalja (az MTA a 188. közgyűlésén közös javaslatot tett a kormánynak, amelyben az javasolja, hogy a CEU működjön tovább a jelenlegi formájában), és 63 százalékos többséggel megszavazta azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke közvetítsen a kormány és a CEU között abban a tárgyalásban, amelynek az eredményének annak kellene lennie, hogy az egyetem maradjon itt továbbra is Magyarországon.”

Mellár szerint ez egy nagyon jó hír, hiszen a többség úgy gondolta, hogy lépni kell valamit, hiszen „ez már a mindennapi életünket is veszélyezteti”.

Zárásként hozzáfűzte még:

Lehet, hogy az elmúlt egy-két hónapban jött el az az embereknél, hogy nemet kell mondani.