Megbukott a fogvatartottak reintegrációja

Két nehézfiú nyilatkozott a Riasztás stábjának, akik még a nyolcvanas-kilencvenes években kerültek börtönbe. Majd évtizedek teltek el a rácsok mögött, és mára mindketten szabad emberek. Arcukat és nevüket nem vállalják, félnek a megbélyegzéstől.

– Emberölésért töltöttem a büntetésemet, több büntetés-végrehajtási intézetben voltam. Köztük Vác, Szeged, sorolhatnám az egészet.

– Hány évet töltött börtönben?

– Harminc évet töltöttem börtönben. Pár hónappal ezelőtt szabadultam.

Elég sokat ültem, összesen 35 évet körülbelül. Ebben nagyon sok minden benne volt, fiatalkori bűnök miatti börtönbüntetés, voltam katonai börtönben, tulajdonképpen minden. Most utoljára húsz évet ültem le emberölésért. Szabadulása előtt Gábor – nevezzük most így – átmeneti csoportban volt, ami azt a célt szolgálta, hogy a hosszú börtönévek után könnyebben illeszkedjen vissza a társadalomba.

Ez a szó, ez létezik, hogy reintegráció, leírták okos emberek nagyon sokszor, és egyébként az egész büntetés-végrehajtáson belül mindenki magasról (…) rá - Fliegauf Gergely 15 évig dolgozott börtönökben. Jól ismeri ezt a zárt, sajátságos világot. Azt mondja: a törvény egyértelműen fogalmaz: A büntetés-végrehajtás egyik célja és feladata, hogy segítse az elítéltek visszailleszkedését, csakhogy erre egyedül nem képes.

Ezt a börtön, nemcsak Magyarországon, hanem máshol sem, képtelen egyedül csinálni. Tehát ezt nem tudja a börtön. Nagyon sok társadalmi szervezetnek, tehát civil szervezetnek kell felelősséget vállalni – mondta a kriminológus.

Kellene. Ők vállalnák is, csakhogy ezeket a civil szervezeteket kitiltották a börtönökből. Pedig a Helsinki Bizottság az elsők között volt, akik rávilágítottak a problémákra.

Sorozatosan vezetnek be olyan intézkedéseket, amik a börtön és a társadalom kapcsolatát próbálják meg elvágni vagy leszűkíteni ezeket a lehetőségeket. Például a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok, a csomagküldésre vonatkozó szabályok, a telefonálására vonatkozó szabályok – mondta el Víg Dávid projektvezető.

A szakértők abban mindenképp egyetértenek, hogy a reintegráció az egész társadalom érdeke, hiszen a szabadultak köztünk élnek majd, a börtönben töltött évtizedek után. Nekünk sem mindegy, kik kerülnek ki a rácsok mögül.