Másfélszer lehetne kifizetni Tatabánya adósságait a sportcsarnok árából

A héten megjelent kormányrendelet szerint a sportcsarnok építtetője – és mint Bencsik János polgármester Facebook-posztjából kiderült, üzemeltetője – a Nemzeti Sportközpontok lesz, a csarnokot pedig közel 15,2 milliárdból építik meg – ebből 2017-ben 250 milliót költenek el, 2018-ban több mint 12 milliárdot, 2019-ben pedig 2,8 milliárdot. Ehhez képest Tatabánya költségvetése a 2017-es évre 13,5 milliárd forintnyi bevétellel számolt, a kiadások pedig 24 milliárd fölé rúghatnak az idei évben. Tehát a sportcsarnok árából nagyjából másfélszer lehetne kifizetni a város éves adósságállományát.

Nincs még egy ugyanennyiért

Egyébként a közelmúltban például Oroszlányban épült hasonló létesítmény. Az 1500 fős kosárlabda- és sportcsarnokot egymilliárd forintért húzta fel a Strabag. Bár Dunaújvárosban csak felújították az 1600 fős, multifunkcionális sportcsarnokot, az is csak hatmilliárd forintba került. Szijjártó Péter egykori futsalklubja pedig 900 milliót kapott a kormánytól tavaly decemberben egy saját csarnokra. Ugyanekkor Seszták Miklós fejlesztési miniszter városa, Kisvárda is csarnokpénzhez jutott, az év végi pénzosztásnak hála a város 3,5 milliárdot kapott sportcsarnokra.

Látható tehát, hogy bár az utóbbi időben is épültek szép számmal hasonló létesítmények, egyik beruházás sem vitt el annyi pénzt, mint a tatabányai.

Így az is kérdéses, mennyire lesz túlárazva a projekt, hiszen jóval nagyobb csarnokokat olcsóbban építettek meg. A győri Audi Aréna például 5000 férőhelyes és 6,5 milliárdból épült fel 2014-ben. 2008-ban a szintén 5000 férőhelyes Veszprém Aréna 4,5 milliárd forintból épült fel. Utóbbi üzemeltetési költsége évente 120-130 millió forint lehet, Győrben pedig a csarnokot üzemeltető Győr Projekt Kft. tavaly 730 milliós forgalom mellett 112 millió forint üzemi veszteséget hozott össze tavaly.

A helyi fideszes kicsiben gondolkodott

Orbán Viktor 2016 márciusában a tatabányaiaknak is ígért egy sportcsarnokot, és a városra bízta annak eldöntését, hogy a létesítmény 3500 vagy 6500 fős legyen. A térség fideszes képviselője, Bencsik János – aki korábban polgármester is volt – tavaly áprilisban kezdett lobbizni azért, hogy ne 6500 fős csarnok épüljön Tatabányán, mivel szerinte ésszerűtlen egy ekkora létesítmény a városba, és annak üzemeltetési, valamint fenntartási költségei is jóval magasabbak lennének. Legnagyobb érve az volt, hogy a mostani, 1100 fős csarnokban sem szokott gyakran telt ház lenni a kézilabdameccseken.