Már ők is elvándorolnak – ki marad Magyarországon?

Horváth Anita több mint három éve dolgozik élelmiszerboltban. A végzettsége pék, de akkora a munkaerőhiány, hogy árufeltöltőként is besegít. A boltvezető azt mondja, sokkal nagyobb a baj az elvándorlás miatt, mint egy-két éve. Ma már csak a személyes kapcsolatok tartják itthon a kereskedelmi dolgozókat, de közülük is főleg az idősebbeket. „Nálunk nagyon sokan külföldre mentek dolgozni. Volt, aki családostul, volt, aki egyedül. Igen, lehetetlen szakképzett dolgozót fölvenni, egyáltalán dolgozót fölvenni” – mondta Görög Józsefné boltvezető.

A nagyobb üzletláncokban az alkalmazottak harmada cserélődött eddig évente, ma már a felük. A szakképzett munkaerő, a pék vagy a pénztáros, de még egy képzettség nélküli árufeltöltő is háromszor annyit keres nyugaton, mint Magyarországon – mondta a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. A pékek általában a szakmunkás minimálbért keresik meg. Ez 122 ezer forint bruttóban, nettóban viszont nincs 80 ezer.

„Ha néhány éve dolgozik, akkor efölött valamivel. Ma már egy nagy cégnek, a hálózatban dolgozóknak a fele szakmunkás minimálbéren van és a fölötte lévők néhány ezerrel. Tehát a minimálbér-emelkedés megette a béreket. 130-ig van a dolgozók fele, tehát nem tartható. Ezért mondtuk, hogy legalább 30 ezerrel kellene – a mi szakmánkban, a kereskedelemben – emelni a béreket. Legalább 30 ezerrel naponta, csak hát a cégek ezt nehezen vállalják be, most megy a tűzoltás” – mondta Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.

„Nem lesz, aki megcsinálja a kiflit” – ezt már a Gyurcsány-párt elnökségi tagja mondta. „Az iparági tapasztalatok azt mutatják, hogy nemcsak a pékek, hanem a cukrászok, a hentesek, a burkolók, a kőművesek – gondolom, mindenkinek problémát jelent, aki belefogott a nyári időszakban egy lakásfelújításba, hogy egy tisztességes burkolót és kőművest találjon ma Magyarországon. Szóval most már ezek a szakemberek is elhagyják Magyarországot” – mondta Kakuk György.

A Tárki friss felmérése szerint a magyar tanulók közel fele, a 25 év alattiak 40 százaléka, a 26 és 35 év közöttieknek pedig csaknem a harmada külföldön képzeli el a jövőjét.

Forrás: Hír TV