Magyarország lehet a kapu Európába a kínaiaknak
Hír TV
2017. november 28., kedd 17:23, frissítve: kedd 17:47
A kínai szuperexpressz több mint 300 kilométert tesz meg óránként, az utasok pedig olyan ellátást kapnak, amilyen repülőkön szokás. Ilyen gyorsan biztosan nem közlekednek majd a vonatok Belgrád és Budapest között a vasúti pálya felújítása után sem. A magyar szakaszon a megengedett sebességet 160 km/h-val húzták meg.
A két végállomás Soroksár és Kelebia lesz. A szakaszt kínai hitelből korszerűsítik, amelyet a magyar adófizetők forintjaiból törleszt majd a kormány.
„Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, ahogy mi mondjuk, zászlóshajó, amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésében jön létre. Ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri selyemút Európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Európába” – mondta hétfőn Orbán Viktor.
A közbeszerzési felhívást a MÁV honlapján tették közzé. A pénzügyi feltételek kemények. Az egyik követelmény, hogy a jelentkezőnek 2012 óta éves átlagban nettó 150 milliárd forint árbevételének kell lennie villamosított vasúti pálya építéséből.
Szakértők szerint európai cégeknek akkor van esélyük, ha társulnak. A kínai vállalatoknak a Belgrád–Budapest-vasút ugródeszka lehet más uniós országokba.
„Ha az Európai Unióban írnak ki egy vasúti tendert, akkor ott olyan referenciát követelnek meg, ami az Európai Unióban történt, tehát az Európai Unióban kellett vasutat építenie annak, aki egy következő tenderen el akar indulni, na, ha itt a kínaiak tudnak vasutat építeni, akkor meglesz a referenciájuk” – fejtette ki Tevan Imre közlekedési szakújságíró.
Egy másik szakújságíró szerint a tender nagy kihívás a kínai cégeknek is. „A kínaiak vasútépítésben azért nem fedezték fel a kanálban a mélyedést, ők technológiákat importáltak, majd ezt százzal beszorozva nagy volumenben létesítették. Ők egy nagyon leegyszerűsített, nagyon letisztult hálózatot építenek ki, ennél a mai magyar kiírás lényegesen komplexebb, elég csak arra gondolni, hogy nálunk számos vasúti átjárót kell majd létesíteni, ahol a közúti járművek keresztezik a vasúti síneket, Kínában ilyeneket például egyáltalán nem létesítenek, ott minden esetben alul- vagy felüljárós megoldásokat alkalmaznak” – mondta Andó Gergely.
A magyar szakasz újjáépítése több mint 500 milliárd forintba kerül. A megtérülésről keveset tudni, a beruházás megvalósíthatósági tanulmányát a kormány titkosította.