Magasabb törlesztő, ugyanakkora tőketartozás, többszörös követelés

A Látótérnek nyilatkozó Sztanyánné Tornai Katalin 2008-ban vett fel 7 millió forintot svájci frankban, 25 évre. A forintosítás után 2 millióval nőtt a tőketartozása és a futamidő végéig eredeti hitelösszege háromszorosát fizeti vissza. „Én 9 millióval tartozom, de ha havonta fizetek 71 ezret, az évente 852 ezer, az 20 év alatt 17 millió. Plusz még hozzáadom az eddig befizetett hatmilliót, az 23 millió. 23-24 millió lesz ennek az egésznek a vége. Tehát nemhogy meg tudom segíteni az én gyerekemet bármivel is, hanem hogyha én ezt nem élem túl, ezt az egész állapotot, nem élem meg a nyolcvan évemet, akkor bizony egy terhet rakok rá” – mondja a devizahiteles.

Éppen ezért érdemes a bankok forinthitel-ajánlatait alaposan átböngészni és váltani, ha van kedvezőbb lehetőség annál, mint amit az adós kapott a forintosítás után bankjától – javasolja a hitelszakértő. Gergely Péter hangsúlyozza: arra is külön érdemes odafigyelni, hogy pár ezer forint megtakarítása a cél, vagy pedig az, hogy  a forinthitel kamata hosszú időn át változatlan maradjon.

„Azok a forinthitelek, amelyeket most az ügyfelek kaptak automatikusan, változó kamatozású hitelek, ami azt jelenti, hogy ha a jegybanki alapkamat változik vagy az ország egy nehezebb gazdasági helyzetbe kerül, akkor legfeljebb negyedéves késéssel emelkedni fognak a törlesztőrészletek. Ez lehet 10-20-30 százalékos növekedés akár néhány hónap alatt is extrém esetben” – mondta Gergely Péter, a Bankráció.hu hitelszakértője.

Sokakon viszont már nem segít, ha a havi törlesztőjük pár ezer forinttal csökken. Surányi György volt jegybankelnök ezért számukra mást javasol. „Hogy a számok nyelvén beszéljünk, a körülbelül 80 ezer forintos törlesztés lemenne 45 ezerre, ha valaki még ezt sem tudja fizetni, akkor ennek a felét fizesse az állam. Úgy, hogy nem grátisz adja oda, hanem tulajdonra tesz szert, az állam válik résztulajdonossá az adott ingatlanban – tanácsolja a volt jegybankelnök, hozzátéve: – A maradékot pedig, 20-25 ezer forintot, azt gondolom, kell tudni fizetni. Ha nem, akkor ez már egy olyan kérdés, amit külön csak a szociálpolitika intézményén belül lehet és kell kezelni. De az elképzelhetetlen, hogy 100 ezres nagyságrendben embereket utcára küldjenek” – nyilatkozta Surányi György.

A legutolsó adatok szerint mintegy 130 ezer család képtelen fizetni a hitelét, ők a kilakoltatási moratórium szeptemberi lejárta után akár az utcára is kerülhetnek.

Tekintse meg a Látótér műsorát, amelyben a pórul járt devizahitelesek mellett arról is szó esett, hogy egyre több a betöltetlen gyermek-háziorvosi praxis az országban.

Forrás: Hír TV