Legalább 100 milliárd forintot fizettetne vissza Brüsszel

A Budapest–Esztergom vasútvonal egy azok közül a fejlesztések közül, amelyeknél rendszerszintű visszaéléseket talált az Európai Bizottság. A 24.hu a magyar hatóságoknak küldött levélre hivatkozva írt arról, hogy legkevesebb 100 milliárd forintot fizethet vissza Magyarország, amiért a közbeszerzések ellenőrzését kormányközeli külsős cégek végezték, a munkát pedig az unió pocséknak találta. Tavaly novemberben 29 közbeszerzés közül 25 esetben állapítottak meg súlyos szabálytalanságokat. Csak a Szántód–Kőröshegy, Fonyód–Kaposvár, vasúti fejlesztések miatt összesen 27 milliárd forint támogatás megvonását javasolják.

Az ellenőrök több esetben a közbeszerzések lebonyolítsa miatt kötött tanácsadói szerződéseket is feleslegesnek találták, ezért azok kifizetését is megtagadták. Az egyik ilyen iroda munkatársa Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője.

– Tiszteletem képviselő úr! Sajtóhír szerint a...
– Azt hiszem mondtam, hogy a HírTV-nek nem adok interjút, a sajtóosztályhoz forduljon, ha szeretné... jó nyelven mondtam, ugye?
– Akkor nem kíván reagálni arra a sajtóhírre, hogy az ügyvédi tevékenységével kapcsolatban az uniós közbeszerzéseknél szabálytalanságokat találtak.
– Nem.
– Miért?
– Ha gondolja más nyelven is elmondom. Köszönöm szépen!

A Demokratikus Koalíció szerint felvetődik a kérdés, hogy nem került-e ebből a szerződésből származó pénz a kampányba. Az ellenzéki párt éppen ezért Bajkai István kampányának vizsgálata mellett az uniós források kifizetésének rendszerének átalakítását javasolja.

„Az EU döntéshozó testületei ne a források megvonásával büntessék meg az országot a fideszes elit visszaélései miatt, hanem hozzanak létre egy olyan rendszert, ahol a jelenlegi kormányzat és a mögötte lévő holdudvar kikerülésével brüsszeli ellenőrzés mellett közvetlenül a magyar polgárokhoz jutnak el a források” – mondta Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője.

Az LMP-s Hadházy Ákos szerint visszafizetés jelentősen érinti a költségvetést is. „Könnyen elképzelhető, hogy az 1000 milliárd forintot vissza kell fizetni és még könnyebben elképzelhető, hogy leállnak a folyósítások addig, amíg nem tesz valamit a kormány. Tehát itt a rendszernek a kialakulása a probléma az, hogy bizonyítható, hogy a magyar állam nem ellenőrzi az uniós pénzek elköltését, vagy ha ellenőriz és talál valamit, akkor szemet huny felette. Ebbe a költségvetés beleroppanhat” – mondta.

Az MSZP politikusa szerint ha Magyarországot visszafizetésre kötelezik, akkor az alaptörvény alapján kell a kormánynak eljárnia.

„Egy trükkös passzus bekerült az alaptörvénybe, ami azt mondja, hogyha Magyarországnak visszafizetési kötelezettsége keletkezik valakinek a hibájából, például rossz törvényalkotás miatt, vagy ilyen esetben, akkor ezek lehetővé teszik, hogy a kormány, illetve a parlament valakikre ennek a visszafizetésnek a terhét továbbterhelje. Én várnám a kormánynak azt az előterjesztését, hogy jelen esetben a kormány tagjaira, vagy a Fidesz-frakcióra, személyes vagyonuk tekintetében terheljék tovább ezeket” – mondta Harangozó Tamás.

Staudt Gábor hozzátette: ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, akkor nem merne ennyi korrupciót felvállalni a kormány, és az unió is jobban megbízna az országban.

„Ez nem az első, ez folyamatos, évről-évre. A szocialista kormányok alatt is így volt, ez egy kormányokon átívelő történet, viszont a visszafizetési kötelezettség az egy újdonság, mert meg kell magyarázni az embereknek, hogy az ingyen pénzt nem csak hogy elköltöttük, hanem olyan büntetéseket kaptunk, amit a magyar adófizetőknek kell állnia. Kérdés, hogy a magyar adófizetőknek meddig tart az ingerküszöbe” – mondta a jobbikos képviselő.

Az unió szerint a Miniszterelnökségen belül működő közbeszerzéseket felügyelő főosztály a szabálytalanságoknak csak a töredékét észlelte.