Lázár: Nem jött be az üzlet

2015 márciusában egy nagyköveteknek tartott eligazításon vázolta vízióját a miniszterelnök arról, hogy milyen lehetőségeket lát Magyarország számára Afrikában és Dél-Amerikában.

„Afrika egy nagy gazdasági lehetőség lesz a világgazdaság számára a következő időszakban. Nem véletlen, hogyha önök figyelik annak a térségnek a külpolitikáját, iszonyatos aktivitást, nagyon komoly külpolitikai aktivitást lehet megfigyelni, és van egy másik, még a déli nyitáshoz tartozó terület, ami hagyományosan inkább a kötelezően letudandó feladatok közé tartozott a magyar külpolitikában és a magyar gazdaságpolitikában, ez pedig Latin-Amerika” – fogalmazott akkor Orbán Viktor.

A külgazdasági és külügyminiszter is azokban a napokban hirdette meg a déli nyitás politikáját.

„Hat kereskedőházat is nyitunk. Nyitunk Angolában, Kenyában is kereskedőházat, kereskedelmi képviseletet, Peruban szintén, és azt várjuk ettől, hogy azokon a piaci szegmenseken, ahol Magyarország eddig is már a siker reményével vette fel a küzdelmet a világ ezen térségeiben, ott megerősítsük a pozícióinkat és a magyar exportot ebbe a térségbe is növelni tudjuk” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Etiópiát, Kenyát és Ecuadort említette még a miniszter a 6 új kereskedőház között. Három év sem telt el azóta, a déli nyitásban kulcsszereplő Magyar Nemzeti Kereskedőház elkezdte bezárni képviseleteit, összesen 14-et szüntet meg, köztük az említett országokat lefedő irodák esetében is visszalép.

„A mostani helyzet az én értékelésem szerint előrelépés, hiszen ezekben az országokban a hídfőállásokat leraktuk, a kapcsolatrendszert megtettük, és azt az erőforrást, amit mi a kereskedőházak működtetésére tudunk nyújtani, azt olyan új piacokra fogjuk fókuszálni, ahol korábban nem voltak kereskedőházak” – mondta Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója.

Az Átlátszó.hu értesülései szerint a bezáráshullám azért indult el, mert a kereskedőházak nem voltak elég hatékonyak, és nem hozták azokat az eredményeket, amelyek igazolhatnák az állami ráfordítást.

A kancelláriaminiszter hozzátette, hogy az exportélénkítés a kormány megítélése szerint összességében sikeres volt.

„Valószínű, hogy kevesebbet hoznak, mint amennyibe kerülnek. Az export radikálisan növekszik, külkereskedelmi egyenlegünk nagyon jó, tehát ilyen panaszunk nem lehet, csak az erőforrásokat kell csoportosítani. Van, ahol bejönnek a számítások, van, ahol nem, ilyen az üzlet” – reagált Lázár János.

A 24.hu számolta ki, hogy a bezáró kereskedőházak havonta durván 36 millió forintba kerültek, és működésük alatt összesen mintegy 600 millió forintnyi közpénzt emésztettek fel.