2021. augusztus 5.,
csütörtök, Krisztina napja

Külföldön születő magyar gyermekek: még félelmetesebb is lehet az arány

2017. március 28., kedd 18:35, frissítve: kedd 19:01

2011 óta folyamatosan növekszik a külföldön született magyar gyerekek száma, tavaly már közel tizennégyezer újszülött anyakönyvezését kérték külföldön élő magyar állampolgárok, a valós szám viszont ennél is magasabb lehet.

Megkaptuk azt az adatsort, mellyel kapcsolatban hétfőn az LMP-s Kanász-Nagy Máté, az párt ifjúsági szakszóvivője elmondta: már csaknem minden hatodik magyar gyermek külföldön születik. A politikus az adatokat a fővárosi kormányhivataltól kérte ki, ide érkeznek be ugyanis a külföldi anyakönyvezési kérelmek. Az adatok szerint, amelyet a Kanász-Nagy Máté a Hír TV-nek is elküldött, 2010 és 2016 között összesen mintegy 78 ezer gyermek hazai anyakönyvezését kérték magyar állampolgárságú szüleik.

A valós szám magasabb lehet

A kérelmezések száma 2011 óta növekszik, a tavaly született gyermekek körülbelül tizenöt százalékát külföldről anyakönyvezték. A számok és az arányok éves alakulását az alábbi grafikonon szemléltetjük:

A valós szám azonban a hetvennyolcezernél is magasabb lehet, hiszen ebben nincsenek benne azok a családok, akik végleg külföldön kívánnak letelepedni. Kérdéses az is, hányan lehetnek a vegyes párok gyerekei is. A magyar állampolgárság automatikusan jár azoknak is, akiknek csak egy szülőjük magyar, nincs azonban arról adat, hogy a vegyes párok közül hányan kérnek a gyereküknek magyar állampolgárságot, illetve hogy egyáltalán hány ilyen házasságot kötnek külföldi országokban.

Bár egy magyar jogszabály előírja, hogy a magyar állampolgárságú szülők külföldön született gyermekeit itthon kell anyakönyvezni, ennek elmulasztása – azaz ha a gyermeket csak külföldön anyakönyvezik – miatt nem jár semmilyen büntetés. Az ilyen eseteknek következménye csak az lehet, hogy problémák lehetnek akkor, ha a gyerek számára magyar útlevelet, személyit, tb-kártyát igényelnek. Ha viszont a család teljesen levált az anyaországtól (például mert a rokonok is mind kivándoroltak), akkor jó eséllyel az újszülöttet sem fogják itt anyakönyvezni.

A KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) tudományos titkára kérdésünkre elmondta, nagyságrendileg helyes lehet a hetvennyolcezres szám. Hozzátette, nehéz pontos adatot találni arról, hány magyar gyermek születik külföldön, hiszen abban sem lehetünk biztosak, hányan is vannak pontosan az emigráns magyarok – nem mindenki kerül ugyanis be a nyilvántartásokba.

Németországban és Nagy-Britanniában születhetnek a legtöbben

Makai Zsuzsanna szerint a pontos adatokat torzítja az is, hogy nem minden újszülött számára kérik azonnal az itthoni anyakönyvezést, van, hogy csak egy-két éves csúszással teszik meg.

Szintén megjelenhetnek ebben a statisztikában olyanok gyermekei, akik már régebb óta külföldön élnek, esetleg már kint születtek, később kettős állampolgárok lettek, valamint a határon túli magyarok gyermekeinek egy része. Ugyanakkor szerinte ezek aránya igen alacsony: a hetvennyolcezer gyermek többsége valóban az elmúlt évtizedben kivándorolt magyaroktól származik.

Bár a mostani statisztikákból nem derül ki, melyik országokban alapítottak családot a legtöbben a kivándorolt magyarok, Makai Zsuzsanna szerint a helyi adatok alapján Németországban és Nagy-Britanniában születhetett a legtöbb magyar gyermek.

„Az utóbbi években Ausztria mellett ez a két ország volt a kivándorlás két fő célországa, és az itteni nyilvántartás szerint évente nagyjából két-kétezer olyan gyermek születik mindkét országban, akinek legalább egy szülője magyar állampolgár” – mondta el az NKI titkára.

Hozzátette: a KSH a migrációs szándékról évente készít felmérést. Ezek alapján jóval többen tervezik a kivándorlást azoknál, akik valóban ki is költöznek. A migrációs terveket leggyakrabban a nyelvtudás hiánya húzza keresztül.