Közpénzen újít a jegybanki alapítvány cége, közbeszerzés nélkül

Munkások dolgoznak a Várkert Kaszinó épülete előtti szökőkúton. Az ingatlantól néhány méterre található az az irodaház, ahol a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak van a székhelyük. A kaszinót is Ybl Miklós tervezte, akárcsak a Várkert Bazárt. A patinás épületet tavaly szerezte meg az egyik jegybanki alapítvány cége – a Vízház Zrt. 3,3 milliárd forint közpénzt fizetett az ingatlanért.

Lecsupaszított falak és kilógó vezetékek – ez a kép tárul elénk az épületen belülről. A Várkert Kaszinót legutóbb 25 éve újították fel. Most restaurálják a homlokzatot, javítják a nyílászárókat, korszerűsítik az elektromos hálózatot.

„Meg fog újulni egy 25 éves időszak után. És a megújulás nemcsak szerkezetében lesz megújulás, hanem funkcionálisan, egy kiteljesedett használat lesz, a közösségi élet szintjén” – magyarázta Oláh Mihály Zoltán, a tervezési munkálatok irányítója, a Konstruma Mérnöki Iroda Kft. munkatársa.

A felújításra nem írtak ki közbeszerzést. A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint nem is volt rá szükség, mivel a Vízház Zrt. nem közfeladatot lát el, hanem kereskedelmi tevékenységet végez. Még ha ezt közpénzből is teszi.

„A döntőbizottság ezen ügyekben megállapította, hogy valóban közpénzből kerültek létrehozásra ezek a gazdasági társaságok, azonban az általuk végzett tevékenység nem közszolgálati jellegű, a törvény szavaival fogalmazva ipari, kereskedelmi jellegű tevékenységnek minősül, ezért nem közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett szervezetek, így nem ajánlatkérők” – közölte Puskás Sándor elnök.

A Transpareny Internationalnél azt mondják, attól, hogy nem kötelező, még ki lehetett volna írni a közbeszerzést. „Nyilván, hogy azt gondolom, meg mi azt gondoljuk, hogy mindenhol, ahol közpénzekről van szó, ott tudni kell, nyilvánosan kellene a közpénzt költeni” – jegyezte meg Nagy Gabriella, a szervezet közbeszerzési szakértője.

Hogy miért nem írt ki közbeszerzést a jegybanki alapítványi cég, azzal kapcsolatban írásban azt közölték: minden munkálatra több társaságtól kértek ajánlatot, a kiválasztásnál pedig fontos szempont volt az ár-érték arány, valamint a műemléképületek felújítása során szerzett referencia.