2020. október 20.,
kedd, Vendel napja

Közepest kapott a magyaroktól a magyar oktatás

2016. november 29., kedd 16:37, frissítve: kedd 17:40

Egy felmérés szerint a tízből kilencen hiányolják a gyakorlati képzést. Ugyanilyen arányban tartották a témát súlytalannak a parlamenti képviselők, a vitanapon szinte üres maradt az ülésterem.

2014-ben az akkor frissen kinevezett köznevelési államtitkár volt a vendég a hódmezővásárhelyi tanévnyitó ünnepségen. Czunyiné Bertalan Judit a legfontosabb feladatok közé sorolta az esélyegyenlőség megteremtését. „Az állami fenntartói irányítás és szakmai irányítás ezért jött létre. Az e mögött lévő szakmai irányítórendszer megerősítése szolgálja azt a célt, hogy az iskolarendszer valóban képes legyen egy, a szülők elvárásainak is eleget tevő iskolát biztosítani minden településen Magyarországon” – fogalmazott egykor Czunyiné Bertalan Judit.

Azóta új az államtitkár, a gond viszont maradt a régi. Czunyiné utódja, Palkovics László elismerte az oktatásról rendezett parlamenti vitanapon, hogy a falusi, kisvárosi iskolák többsége továbbra is gyenge. „Van egy erőteljes szakadék az eredményekben a főváros, a nagyvárosi iskolák és az összes többi között, ez azt mutatja, hogy a tudáshoz való hozzáférés, az nem biztos, hogy ugyanolyan, attól függően egyébként, hogy hol járunk iskolába” – jelentette ki az Emmi oktatási államtitkára az Országgyűlésben.

Az államtitkár ismertetett egy felmérést, amely szerint a magyarok jobban örülnének, ha biflázás helyett hétköznapokban hasznosítható tudást adna az iskola.

A vitanapot az MSZP kezdeményezte, a párt vezérszónoka a korábbi oktatási miniszter volt. Hiller István továbbra sem ért egyet az iskolák fenntartásának és működtetésének teljes államosításával. Az ellenzéki politikusnak az sem tetszik, amit az egyházak szerepéről mondott a Miniszterelnökség vezetője múlt pénteken a mezőtúri református kollégium felújított könyvtárának átadásán: „A legtöbb ma, ami a 21. században egy diáknak adható Magyarországon, Európában és a világban, hogyha jó keresztény, keresztyén embert nevelünk belőle és hogyha jó magyar embert nevelünk belőle.

Hiller István szerint a kormány nem teheti meg, hogy olyan világnézetileg elkötelezett szereplőkre bízza a közoktatást, mint az egyházak. „Úgy gondolom, hogy ez a kijelentés nem egyszerűen az oktatásra vonatkozik, önök azt fontolgatják, hogy a 120 évvel ezelőtti alapokat megváltoztatják, állam és egyház viszonyát kívánják újraszabályozni, még akkor is hogyha néhány képviselőjük nem tud, de hát az államosításról sem tudtak, aztán mégis megcsináltak” – fogalmazott Hiller István.

Az Országgyűlés szakbizottságának jobbikos elnöke beismerő vallomásnak tekinti Lázár János mezőtúri szavait. „Ez egy nagyon súlyos kritika az elmúlt hat év oktatáspolitikájára vonatkozóan, merthogy ha az állam sikeres lett volna, az állami oktatáspolitika sikeres lett volna az elmúlt hat évben, akkor az állami iskolák lennének a legfontosabb szereplők, és ott kapnák meg a gyerekek, azokat a nevelési és tudásbéli képességeket, készségeket, amelyeket ezek szerint a kormány egyik minisztere szerint sem kapnak meg” – mutatott rá Dúró Dóra.

Bár az év első felében egymást érték a tanártüntetések, az oktatás helyzetét a parlamenti képviselők nem tartják égetőnek. A vitanapon néhányan lézengtek csak az ülésteremben.