Komor a helyzet, nincs elég dolgos kéz az országban
Hír TV
2018. május 17., csütörtök 20:00, frissítve: csütörtök 22:17
A jó szakmunkások külföldre mentek, az iskolából pedig kevesen érkeznek a helyükre. Tavaly ősszel hosszabb riportban mutattuk be a munkaerőhiány következményeit. Ha meghibásodik egy gázkészülék, vagy csöpögni kezd a csap, az ország több régiójában nincs szakember, aki megjavítsa.
„Jóval kevesebben vannak, mint voltak. Nekem is vannak ismerőseim külföldön, nagyon sokan kimentek. Szerintem az egyik legnagyobb probléma, hogy a vízvezeték-szerelési, illetve a szakmunkásképzés el van hanyagolva teljes mértékben, utánpótlás gyakorlatilag nincs. Azok a klasszikus oktatók, akik voltak, gyakorlatilag ma már nem léteznek. Az utánpótlás, úgy gondolom, nagyon nagy bajban van, sokan elmentek. Ráadásul a fiatalok jó része nem akar kétkezi munkát végezni” – emelte ki Serfőző László vízvezetékszerelő.
Elment az a 610 ezer, […] fiatalok, kreatívok, vállalkozóképesek, és itt maradtak nekünk 150 ezren közfoglalkoztatottak
– a közmunkásokat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára átképzéssel terelné a versenyszférába.
„A közfoglalkoztatottakkal most már kéne valamit csinálni, ezzel a 150 ezer emberrel. Ráadásul rendkívül fiatalok, 30 évig nem lehetnek inkubátor-foglalkoztatásban. Állami költségvetésből finanszírozzuk a rendkívül alacsony, szomorúan alacsony közfoglalkoztatotti béreket” – emelte ki Dávid Ferenc Egyenesen című műsorunkban.
A nemzetgazdasági miniszter, aki a negyedik Orbán-kormányban pénzügyminiszterként folytatja a munkát, arra számít, hogy a béremelések hazatérésére bírják az elvándorolt magyarokat.
„Előbb-utóbb átgondolja, hogy lehet, hogy egy picivel még kevesebbet keresek otthon, ugyanakkor a családommal térek nyugovóra esténként. A gyerekeket is látom néha. És így tovább és így tovább. Tehát ez a folyamat elindult” – vélekedett Varga Mihály egy csütörtöki egy budapesti konferencián.
Aki Magyarországon megkeresi a nyugat-európai bérek 60 százalékát, az ritkán gondolkodik elvándorláson, ezt már az iparkamara elnöke mondta a Zsigmond Király Egyetemen rendezett konferencián. A 60 százalékos szintet a magyar átlagbér 2022-re érheti el, ha a kormány nem pörgeti fel a munkáltatói járulékok csökkentését.
– Az államnak le kell mondani bizonyos jövedelmekről.
– És van az államnak, a kormánynak erre nézve hajlandósága?
– Én azt gondolom, hogy ez egy olyan kavics a cipőben, ami nem csak hajlandóság kérdése, mert, hogyha nem lesz elegendő munkaerő és befektetőket veszítünk el, exportképességet veszítünk el, akkor az állam gondolkodásmódja is meg kell változzon – fogalmazott a Hír TV kérdésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
Parragh László hozzátette: a gépiparban, a gyógyszeriparban és az informatikában közel áll Magyarország ahhoz, hogy bizonyos vállalatok a szakemberhiány miatt máshová vigyék a termelést.
Továbbra is támogatja a kormány a külföldi befektetéseket erről Szijjártó Péter beszélt egy másik konferencián. A külgazdasági miniszter azt mondta: jelenleg több mint 130 fejlesztésről tárgyalnak, amelyek között nemzetgazdasági jelentőségű is van. „Jelenleg 132 aktív döntés előtti projektet kezelünk, magyarul 132 vállalattal zajlik beruházási tárgyalás magyarországi beruházások vonatkozásában, és van néhány egészen komoly projekt is a csőben, amelyek a nemzetgazdasági teljesítményre önmagában álló, érezhető hatást tudnak majd kifejteni” – fogalmazott a Szijjártó Péter a Trend FM kereskedelmi konferencián.
