Kétnapos sztrájk a tíz éve elmaradó béremelés miatt

„Aki nem sztrájkol, azt természetesen hagyni kell dolgozni!” – ezzel a mondattal vette kezdetét az önkormányzati dolgozók pénteki sztrájkja a főváros XIX. kerületének polgármesteri hivatalában. Kispesten a közszolgák több mint 60 százaléka csatlakozott a sztrájkhoz, így egész nap szünetelt az ügyfélfogadás.

Összesen 98 hivatal 6854 dolgozója vett részt az akcióban, amelyet a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak, Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) hirdetett meg. Így akarják elérni, hogy emeljék a 2008 óta változatlan illetményalapot, amely jelenleg is bruttó 38 650 forint. 2017 óta ugyan az önkormányzatok a saját bevételeik terhére szabadon emelhetik a béreket, a legtöbb helyen nincs rá fedezet. A Belügyminisztérium adatai szerint az 1303 hivatalból csak 303 helyen volt béremelés, így 17 ezer önkormányzati dolgozó bére immár tíz éve nem változott. Most az érintettek 40 százaléka szüntette be a munkát.

„A sztrájkolók követelése pedig egyszerű és világos: a köztisztviselői illetményalap összege 2018. január elsejétől, tíz év után növekedjen, és a mai 38 650 forint helyett 60 000 forint legyen. Tárgyalni és megegyezni akarunk a közalkalmazotti illetménytábla tisztességes rendezéséről is, arra is van konkrét javaslatunk” – mondta Boros Péterné, az MKKSZ elnöke.

Nemcsak a sztrájkolók követelése egyértelmű, hanem a kormány álláspontja is:

– A bérköveteléssel kapcsolatban mi az álláspont?
– Az, hogy a központi közigazgatásban nem lesz béremelés – közölte Lázár János kancellárminiszter 2017 májusában. 

Csütörtökön a Fidesz frakcióvezetője politikai indíttatású akciónak minősítette a sztrájkot. „Néhány hónappal a választás előtt kormányellenes sztrájkot hirdetni a szervezők akaratán kívül is azt a látszatot kelti, hogy a pártpolitikába próbálnak beavatkozni” – fogalmazott Gulyás Gergely.

LMP: Lépésről lépésre véreztetik ki az önkormányzatokat

A Lehet Más a Politika törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely a szakszervezetek által javasolt, 60 000 forintos illetményalap bevezetését javasolja. Az ellenzéki párt képviselője szerint a kormány szándékosan akarja tönkretenni az önkormányzatokat. „Szerintünk a kormány tudatosan tartja alacsonyan az önkormányzati dolgozók bérét. Ez oda vezet, hogy a nyílt falurombolás helyett folyamatosan, lépésről lépésre véreztetik ki az önkormányzatokat. Ez egyértelműen az önkormányzatiságról szól, arról, hogy minél jobban meggyengítse a helyi közösségek képviseletét az Orbán-kormány” – emelte ki Demeter Márta országgyűlési képviselő.

Bár Szegeden az utóbbi években az önkormányzat saját forrásból megemelte a közszolgák bérét, szolidaritásból ott is sztrájkoltak. „Nem a lakosság bosszantására sztrájkolunk, hanem föl akarjuk hívni a figyelmet arra, nem működik az, hogy a kormány bizonyos társadalmi rétegeket el akar szegényíteni és ki akar véreztetni” – nyilatkozta Papp Tibor, az MKKSZ szegedi alapszervezetének a titkára.

Félnek a büntetéstől

Több városban, így például Kaposváron és Székesfehérváron nem csatlakoztak a sztrájkhoz. Utóbbi helyen január elején ötszázalékos emelést hajtott végre az önkormányzat. Van olyan település is, ahol viszont azért nem sztrájkolnak, mert félnek a büntetéstől.

„A kormányzati elektronikus nyilvántartási rendszer annyi feladatot ró az önkormányzati munkatársakra, hogy nincs idő ilyesmire. Amúgy is meg kell felelnünk a napi kihívásoknak, és ha valamit elmulasztanánk, komoly bírságokkal kellene számolnuk” – mondta Nagy Attila, Sellye független polgármestere.

Hétfőn újra sztrájkolnak majd az önkormányzati dologzók. Ha a kormányzat azután sem ül le tárgyalni a szakszervezettel, akkor februárban négynapos munkabeszüntetés jöhet.