Kapnak is pénzt a Quaestor-ügyfelek, meg nem is

Tanácstalan ügyfelek sorakoztak még márciusban a Quaestor egyik budapesti irodája előtt. Nekik 30 millió forintig jár kártérítés, míg a többi tönkrement brókercég ügyfeleinek csak hatmillióig. A pénzt a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja utalja, a számlát azonban a magyar pénzügyi szektor állja, beleértve azokat a bankokat és befektetési szolgáltatókat, amelyek nem csapták be ügyfeleiket.

„A bankok megakadályozták – élükön tudomásom szerint az OTP-vel – az egyszeri kártalanítás lehetőségét, tekintettel arra, hogy az Alkotmánybírósághoz fordultak, a törvényhozás, illetve a kormány döntésével szemben” – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A károsultak egyelőre maximum 6 millió forintot kaphatnak, de a 32 ezer Quaestor-ügyfélből 22 ezer így is pénzéhez jut. A hatmillió forint feletti kifizetések felfüggesztését az Alkotmánybírósághoz forduló bankok nem kérték ugyan, de a kárrendezési alapnak senki nem ad hitelt az Alkotmánybíróság döntéséig. Az AB pedig augusztus végéig ítélkezési szünetet tart.

„Várakozásaink szerint legkorábban ősszel kerülhet sor arra, hogy az Alkotmánybíróság megnyilatkozik a Quaestor ügyében. Én személyesen nem lepődnék meg, ha egy elmarasztaló határozat születne, ugyanis szigorúan szakmai szemmel nehezen védhető az, hogy mondjuk a Buda-Cash esetében miért csak 6 millió forintig kártalanítanak és a Quaestor esetében miért 30 millió forintig” – mondja Takács Szabolcs, a Bankmonitor operációs igazgatója.

A Fideszben az Alkotmánybíróság döntésére várnak. „Én azt látom, hogy a bankok, a hazai baloldal és a csaló brókerek azok, akik dörzsölik a tenyerüket és várják, hogy akkor a 6 millió felettieket ne kelljen majd kifizetniük, holott a törvény ezt is kötelezővé teszi. Várjuk meg az Alkotmánybíróság döntését és annak megfelelően minden lépést meg fogunk tenni” – mondja Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő.

A Quaestor-károsultak bizonytalanok. Nem tudják, hogy a kárrendezési alap a fiktív kötvények után fizet csak, vagy a valós kötvények után is. „Például nekem olyan kötvényeim vannak, amikről a mai napon olyan hírek is elterjedtek, hogy a 63 százalékuk fiktív, tehát így a 6 millió, amiről beszélnek, eleve lecsökken 4 millióra, és ez gyakorlatilag minden kötvénytípusra igaz. A kártalanítás nem 100 százalékos, ahogy a törvényben áll, csak 90 százalékos, és lesznek olyanok, akikre egyáltalán nem vonatkozik, ugyanis a BEVA-szabályok csak arra vonatkoznak, akik az Értékpapír Zrt.-től vettek, vagyis megyényi területek teljesen kimaradnak a mostani kártalanítási körből” – magyarázta Kálmán-Pikó István, a Quaestor-károsultak Csoportjának szervezője.

A Quaestor-károsultak Csoportja július 25-ére demonstrációt hirdetett a Magyar Nemzeti Bank elé, amely a kereskedelmi bankokhoz hasonlóan nem hajlandó hitelt nyújtani a kárrendezési alapnak az alkotmánybírósági döntésig.

Forrás: Hír TV