Jogilag támadható háttéralkut kötött a kormány az Európai Bizottsággal

Szemet hunyt az Európai Bizottság afelett, hogy a magyar kormány nem írt ki közbeszerzést a paksi bővítés kapcsán, cserébe azonban a beruházás értékének több mint felére európai cégek adhatnak be pályázatot. Az iratokból úgy tűnik, hogy Brüsszel javasolta azt a magyar kormánynak, hogy érveljenek úgy, hogy a Roszatomot technikai kizárólagosság illeti meg, így megúszhatják a közbeszerzést.

A paksi bővítésről szóló megállapodást Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2014 januárjában írta alá Moszkvában. Néhány nappal később a kormány részéről Lázár János azt állította, hogy Brüsszel mindenről tud, az EU jóváhagyta a szerződést.

„Semmilyen kifogása nem volt Brüsszelnek azzal kapcsolatban, hogy Magyarország és Oroszország nemzetközi megállapodást kössön, ahhoz azonban természetszerűen Brüsszel ragaszkodik, hogy a megállapodást követően a beruházás kapcsán a magyar jognak és az európai jognak megfelelő közbeszerzési eljárással válassza ki a Roszatom majd a magyarországi kivitelezőket és az egész beruházásnak a megvalósítása megfeleljen az európai jog követelményeinek” – fogalmazott 2014 januárjában a kancelláriaminiszter.

Hamar kiderült, hogy ez nem volt igaz, az Európai Bizottság két kötelezettségszegési eljárást is indított, például az uniós közbeszerzés megsértése miatt. Két évvel később azonban fordulat történt, előkerült egy addig nem ismert érv, eszerint azért nem ír ki a kormány nyílt tendert, mert technikai kizárólagosság illeti a Roszatomot, vagyis csak ők képesek a bővítés elvégezni. Ugyanakkor Magyarország vállalta, hogy európai cégek is kereshetnek a beruházáson.

„Politikai megállapodás, úgy is fogalmazhatunk, hogy egy piszkos ki alku született a Bizottság és a magyar kormány között, aminek nagyon egyszerűen a lényege az, hogy a magyar kormány lehetővé teszi, hogy európai cégek részt vegyenek a paksi bővítésben azzal, hogy a projekt során a későbbiekben legalább 55 százalék erejéig nemzetközi közbeszerzéseket ír ki, cserébe pedig a Bizottság egy általános, átfogó politikai megoldás részeként elfogadja, hogy a magyar kormány gyakorlatilag nem hajtja végre az európai közbeszerzési előírásokat és megkerüli az uniós jogot” – jelentette ki Jávor Benedek, a Párbeszéd Európai Parlamenti képviselője.

Jávor Benedeknek egy évébe került, hogy megszerezze az Európai Bizottságtól azt a mintegy 200 oldalnyi dokumentumot, amellyel állításai alá tudja támasztani. A magyar kormány szerint nincs kivetnivaló abban, ha egy szakmai kérdésben politikai döntés születik.

„Szeretném kifejezni a tiszteletemet Jávor Benedeknek a tekintetben, hogy három éves európai parlamenti mandátuma alatt három év után sikerült rájönnie arra, hogy egy politikai testülettel dolgozik együtt, és a politikai testület szakmai véleményeket meghallgatva, de végül mégis csak politikai döntést hoz, amiért a politikai felelősséget a politikusoknak kell vállalni, tehát Jávor Benedek a mai nap feltalálta a spanyolviaszt, gratulálok hozzá” – nyilatkozta Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

A kormány és a bizottság közötti alku azt is jelenti, hogy a magyar cégek alig jutnak majd megbízáshoz, ugyanakkor a 4000 milliárd forintos, orosz hitelből megvalósuló beruházást végső soron az adófizetők állják.

Az Európai Bizottság és a magyar kormány esetleges összejátszására vonatkozó elképzeléseket a Bizottság megalapozatlannak, összeesküvés-elméletnek tartja. Azt is elmondták, hogy egyáltalán nem ritka az, hogy egy ilyen bonyolult eljárásban olyan érveket is figyelembe vegyenek, amelyek később merültek fel. A Hír Televíziót Brüsszelből Arató László tudósította.