Jogértelmezési, és nem politikai döntés miatt dobták vissza a Fidesz beadványát

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túli választópolgárok csak levélben és csak pártlistákra szavazhattak. A szavazólapjukat egy előre felcímzett és lezárt borítékban kellett visszaküldeniük Magyarországra, a Nemzeti Választási Irodához. Több mint 224 ezren szavaztak így, ám közülük 4360-an vagy nem ragasztották le a borítékot vagy nem a megfelelő borítékban küldték vissza a szavazólapokat.

„Ha a törvényben az van, hogy válaszboríték, és le is írja, hogy milyen válaszboríték, akkor azt nem lehet semmilyen módon egy jogállamban úgy értelmezni, hogy bármilyen borítékban feladhatják a szavazatot. Megjegyzem, nyilván hogyha nem a hivatalos válaszborítékban kerül feladásra az adott szavazat, akkor nyilvánvalóan ez csalásokra, illetve visszaélésekre utal” – mondta Litresits András, a Nemzeti Választási bizottság MSZP által delegált tagja.

Ezért ezeket a szavazatokat a választási bizottság érvénytelennek minősítette. Mivel a határon túliak több mint 96 százaléka a Fidesz–KDNP-re voksolt, jó eséllyel az érvénytelen szavazatok nagy részét is a kormánypártok kapták volna, ha azok érvényesek. A Fidesz–KDNP ezért a Kúriához fordult, a bíróság azonban elutasította a beadványukat. A Fidesz azzal érvelt, hogy a törvény nem írja le konkrétan milyen borítékban kell visszajutniuk a szavazólapoknak, a Kúria szerint azonban a visszaélések megakadályozása a legfontosabb cél. A Fidesz az Alkotmánybíróságnál is panaszt tett és bár a testület ezt elutasította, indoklásukban jogosnak nevezték a Fidesz érveit. Orbán Viktor ezért szándékos politikai döntést emlegetve szokatlanul élesen kritizálta a Kúriát a Pesti Srácok nevű kormánylapnak.

Azt írta: a Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba, majd hozzátette: a legfőbb bírói fórum „intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához”.

A Hír TV-nek nyilatkozó alkotmányjogász szerint azonban jogértelmezési és nem politikai vita zajlott a bíróságon. „Sem a választási bizottság, sem a Kúria nem politikai értelemben hozott döntést, hanem egy jogértelmezéssel azt mondta, legalábbis a választási bizottság, hogy ezek a szavazatok érvénytelenek” – mondta Lövétei István.

Darák Péter, a Kúria elnöke hétfőn a kormánypárti Echo TV-ben védte meg a testület döntését. Azt mondta: a bírák munkáját érdemben senki, csak a saját lelkiismeretük, az alkotmányos rend és a jogszabályok határozhatják meg.

Az érvénytelen szavazatok plusz egy mandátumot jelentettek volna a Fidesznek, amit a listás eredményével őket követő Jobbik kap meg. A kormánypártoknak így 134 helyett 133 mandátumuk lesz, vagyis kétharmados többségük így sincs veszélyben.