2024. 04. 19. Péntek Emma napja
Jelenleg a TV-ben:

Fidesz-KDNP kampánynyitója

Következik:

Paláver 16:30

Ismét a 2014-es jelöltek indulnak a legszorosabb választókerületben

2017. december 8., péntek 18:31, frissítve: péntek 20:12

Ismét Kunhalmi Ágnes és Kucsák László között dőlhet el a választás a XVIII. kerületben. A fideszes Kucsák győzelmét legutóbb a kamupártok is segítették, fontos kérdés lehet jövőre is, hogy hány mikropárt próbálkozik jövőre a kerületben.

2018-ban is Kunhalmi Ágnes és a jelenlegi fideszes képviselő, Kucsák László indul a XVIII. kerület képviselői helyéért. Négy éve ebben a választókerületben volt a legszorosabb eredmény, Kucsák László csak 56 szavazattal nyert a közel 18 ezer választónak otthont adó kerületben. Kunhalmi esélyeit erősítheti a kerületben a parlament közelmúltban meghozott, kamupártok indulását nehezítő döntése, hiszen négy éve a baloldali jelölttől viszonylag sok szavazatot vittek el az újonnan alapított mikropártok.

Kucsák vs. Kunhalmi

A napokban Kunhalmi neve felmerült mint az MSZP lehetséges listavezetője is – kérdésünkre az MSZP XVIII. kerületi frakcióvezetője, Kőrös Péter azt mondta, sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja ezt a pletykát. Azt azonban biztosnak mondta, hogy a kerületben Kunhalmi Ágnest jelölik országgyűlési képviselőnek. Mint mondta, ez ügyben már megszületett a megállapodás a DK-val, az Együtt-tel és a PM-mel is. Hozzátette, hogy az LMP és a Momentum támogatását is várják.

 
Kunhalmi Ágnes a Nagy Imre Emlékháznál tartott megemlékezésen
Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet
 

A Momentum már októberben bejelentette saját jelöltjét, a kerületben Donáth Annát indítja. Donáth Annát apja, Donáth László evangélikus lelkész, korábban MSZP-s színekben volt parlamenti képviselő, ő maga szociológus, a Belügyminisztérium által is támogatott Menedék-Migránsokat Segítő Egyesület projektvezetője. A Jobbik és az LMP egyelőre nem jelentette be a saját kerületi jelöltjeit. Legesélyesebbek a jelöltségre a korábbi jelöltek, az LMP-nél Kassai Dániel, a Jobbiknál Makai Tibor. Négy éve az előbbi 6,3, utóbbi 15,5 százalékot szerzett, így valószínű, hogy a választás áprilisban is Kunhalmi és Kucsák között fog eldőlni.

Kamupártokon is múlott

A XVIII. kerületi választás 2014-ben több szempontból is jelentős volt: négy éve a Fidesz egyetlen mandátummal szerzett kétharmados többséget (ezt később Kész Zoltán veszprémi győzelmével elvesztették). A rendkívül szoros eredmény miatt a XVIII. kerületben leadott szavazatokat többször is átszámolták, azaz elmondható, hogy az itteni 56 szavazón múlott a kormánypárt kétharmados többsége.

A választókerületben rendkívül nagy számban indultak el a választásra alapított, tagsággal alig rendelkező „kamupártok” jelöltjei. A kerületben 16 jelölt indult, a nagy részük újonnan alapított mikropártok jelöltjeként. 16-ból 12 jelölt egy százaléknál is kevesebb szavazatot kapott – csakhogy ezek a szavazatok összeadva már sokszorosát jelentik annak az 56 szavazatnyi különbségnek, amellyel Kucsák László győzött. Nem lenne meglepő, ha az ellenzéki pártként induló kamupártok segítették volna győzelemre a Fidesz jelöltjét.

A kamupártok között különös figyelmet érdemel az Együtt 2014 Párt, amely szintén elindította a saját jelöltjét, Balogh Istvánnét a XVIII. kerületben. Az „Együtt 2014” név nem véletlenül ismerős: amikor 2012-ben Bajnai Gordon bejelentette, hogy ismét beszáll a politikába, ezen a néven kívánta elindítani az ellenzéki pártokat összefogó mozgalmat.

 
Fodor Gábor, Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila közös sajtótájékoztatója 2014. április 7-én az országgyűlési képviselő-választás első fordulója után
Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet
 
 

A Fidesz válasza erre az volt, hogy megszavazta a parlamentben a választási törvény módosítását: az új törvény értelmében a választáson csak pártok jelölhetnek képviselőket és miniszterelnököt, civil szervezetek nem. Bajnaiéknak tehát pártot kellett alapítaniuk, ennek nevét előre be is jelentették. Azonban egy társaság megelőzte őket, és előre bejegyeztették az Együtt 2014 Pártot. A párt bejegyzésében Schmuck Andor MSZDP-jének szóvivője, Bódás Bianka, valamint Hagyó Miklós volt parlamenti titkára, Tiner György hozták létre, akik ezután 100 ezer eurót kértek Szigetvári Viktortól a visszalépésükért cserébe.

Schmuck Andor és a Fidesz együttműködhettek

A Szigetvári- és Bajnai-féle Együtt természetesen a XVIII. kerületben Kunhalmit támogatta az ellenzéki összefogás részeként. Azonban a külön jelöltet indító, az összefogás eredetileg bejelentett nevét viselő kamupárt 197 választót így is meg tudott téveszteni, ami már önmagában elég volt ahhoz, hogy a kerületben a Fidesz szerezhessen mandátumot.

Schmuck Andort – akinek pártja, a Szociáldemokraták – egyébként a kerületben történt választási csalásért is feljelentette Kunhalmi Ágnes. A feljelentésnek az ügyészség is helyt adott, megállapították, hogy 148 olyan aláírás egyaránt szerepel a Fidesz, illetve a Schmuck Andor vezette Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának ajánlóívein. Az ügyben azonban, csakúgy mint más, ajánlószelvényekkel kapcsolatos csalás ügyében, az Országos Választási Bizottság nem indított eljárást.

A következő választáson Kunhalmi esélyeit javíthatja a kerületben az, hogy novemberben a parlament elfogadta a választási törvény újabb módosítását. Korábban nagyrészt azért alakultak kamupártok, mivel a választási törvény szerint az, aki elég választókerületben tudott jelöltet indítani, több száz millió forintos kampánytámogatást tehetett zsebre, amivel gyakorlatilag el sem kellett számolni. Az új rendszerben viszont kevésbé éri meg kamupártokat alapítani, mivel elvileg a kampánytámogatást csak akkor tarthatják meg, ha a választásokon elérnek legalább egy százalékot, ellenkező esetben azt vissza kell fizetni.

Nem lett következménye

Más kérdés, hogy a kamupártokat – különösen, ha azok a Fidesszel együttműködve gyengítik az ellenzéki jelöltek esélyeit – valóban elszámoltatják-e a hivatalos szervek. Az előző választások után, bár nyílt titok, hogy az elvileg kampányra adott pénzeket a kamupártok elsikkasztották, a hivatalos szervek a mai napig egy ilyen formációt sem marasztalt el.

A 2014-es választások után 187 nyomozás indult a törpepártok ellen, s bár több esetben alapos gyanú merült fel, hogy már az ajánlásokat is hamisították, az pedig tényszerűen bebizonyosodott, hogy nem tudnak elszámolni az ívekkel és a kampánypénzekkel, a visszaélések következmények nélkül maradtak. Kilenc párttal szemben maga az Állami Számvevőszék tett feljelentést, azonban a Polt Péter volt fideszes politikus által vezetett ügyészség lezárta a nyomozásokat.

Az elmúlt évben szintén számos új pártot jegyeztek be, csak szeptember és november között 15 új párt alakult, ami legalábbis arra utal, hogy van még pár csoport, akik továbbra is látnak fantáziát a kamupártbizniszben.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!