Iránytű: Elveszhet a Fidesz abszolút többsége

Bár a választáson való részvételi hajlandóság december óta folyamatosan növekszik, az utóbbi két hétben jelentősen megugrott, jelenleg 71 százalékon áll (+/– 3 százalék), vagyis 68 százaléktól a magyar rekordot jelentő 74 százalékig terjed az Iránytű Intézet legújabb, április 3–6. között végzett becslése szerint. Ez csúcsot jelent az intézet méréseinek történetében, 70 százalék feletti eredményt még sohasem mértek, kiélezett időközi választás esetén sem – írják.

Az elemzői vélemény szerint az ilyen magas részvételi arány a kormánypártoknak kedvezőtlen lenne, 70 százalékos részvétel fölött még a Fidesz–KDNP parlamenti többsége is veszélybe kerülne. A részvételre vonatkozó adatok alapján a jelenleg félmillió aktív, kormányváltást akaró, pártpreferenciájában még bizonytalan választón is múlhat a kormánypártok parlamenti többsége.

Fontos kiemelni, hogy a választási részvételi adat előrejelzése (becslése) nem a nyers mérési adatokon nyugszik, ennél összetettebb vizsgálatot igényel. Szükség van a korábbi mérési adatokkal való összevetésre, a 2014. évi választást vagy fontos időközi választásokat megelőző eredményekkel való összevetésre – emelik ki. Ezen túlmenően fel kell tárni bizonyos attitűdöket a részvétel fontosságára, a választások tétjére, a politikáról folytatott diskurzusok erősségére, gyakoriságára vonatkozóan. Kivétel nélkül mindegyik tényező magas, akár 70 százalékot is meghaladó részvételt jelez előre.

Például az ellenzéki pártok szavazóinak többsége sokkal fontosabbnak tartja a vasárnapi választást, mint a négy évvel ezelőttit. „Mindent egybevetve, fontosabbnak vagy kevésbé fontosnak tartja a mostani választást, mint a négy évvel ezelőttit?” Ötös skálán vizsgálták, ahol az egyik szélsőértéket a „sokkal fontosabbnak tartja a mostanit, mint a négy évvel ezelőttit” jelentette, míg a másikat a „sokkal kevésbé tartja fontosnak a mostanit, mint a négy évvel ezelőttit”. Az LMP-sek „csupán” 56 százaléka tartja sokkal fontosabbnak a vasárnapi választást, az ellenzéki pártok sorát a DK zárja 86 százalékkal. Az ellenzéki szavazók több mint fele a kormányváltást tekinti a választás valódi tétjének, szemben „csupán” a kétharmad vagy a fideszes parlamenti többség megakadályozásának lehetőségével. A kormányváltást mint tétet megjelölők aránya január óta folyamatosan nőtt.

Taktikai szavazás

Az esélyes jelöltekről szóló diskurzus az ellenzéki szavazók körében széles körű ismertségre tett szert, az ellenzéki táborok 80-90 százaléka találkozott a kérdéssel. A polgári kezdeményezések sikerét mutatja, hogy az ellenzéki pártok között átszavazók becsült száma 700 000 fő, közülük több mint 600 000 fő racionális döntést hoz, például egy zalai LMP-s a jobbikos jelöltekre szavazna át, míg a fővárosban inkább az MSZP–Párbeszéd, a DK vagy az Együtt jelöltjeire. Az átszavazás az LMP szavazóinak a felét érinti, vegyesen a Jobbikot, valamint az MSZP–Párbeszéd és a DK jelöltjeit erősítik. Természetesen az LMP által potenciálisan nyerhető választókerületekben az LMP javára is történik átszavazás. A kisebb pártok (Momentum, MKKP, Együtt, más pártok) szavazóinak nagyjából a fele szintén eloszlik a Jobbik és a fővárosi baloldali jelöltek között. Korábbi lokális vagy országos mérésekben marginális réteget érintett a Jobbikra való DK-s vagy MSZP-s átszavazás, ez mára megváltozott, 15 százalékuk a Jobbik jelöltjeire voksolna. Természetesen a jobbikosok taktikai szavazása is mérhető jelenség, leginkább a fővárost és térségét érinti – jegyzi meg az Iránytű Intézet.

Becslés a pártot választani tudó biztos szavazók körére

 

Az előző hetekben jelentős átrendeződést nem tapasztalt az intézet a pártpreferenciák terén, a Fidesz–KDNP továbbra is meggyőző fölénnyel vezet, a választani tudó biztos szavazók 41 százaléka adná a voksát a kormánypártokra. A Jobbikra, ahogy az előző hónapban is, 25 százalék szavazna, míg a harmadik helyezett MSZP-re a biztos szavazó pártválasztók 13 százaléka. A mérési adatok alapján az LMP és a DK is bejut a parlamentbe, rájuk 7–7 százalék szavazna. A Momentum viszont egyre távolabb kerül az 5 százalékos küszöbtől, rá az MKKP-hoz hasonlóan 2 százalék szavazna; az Együtt 1 százalékos támogatottsággal bír.

Összevetve a múlt hónap adatait elmondható, hogy az ellenzéki szavazótáborok egyre tudatosabbak, növekszik az átszavazás jelentősége, illetve az egyes egyéni döntések minőségüket tekintve is egyre jobbnak, „tudatosabbnak” mondhatók. Konklúzióként kijelenthető, hogy a magas részvétel, az aktív kormányváltást akaró bizonytalanok urnánál való megjelenése, illetve a 600 000 fő taktikai szavazó már annyira befolyásolja a választókerületi eredményeket, hogy az a Fidesz abszolút többségét is veszélyezteti – írja választások előtti utolsó becslésében az Iránytű Intézet.

További választókerületi felméréseket talál a Magyar Nemzet és az Iránytű Intézet közös választási oldalán, a Kireszavazzunk.hu-n.