2024. 11. 24. Vasárnap Emma napja
Jelenleg a TV-ben:

Állami áruház

Következik:

Híradó 15:00

Hivatalos: a földekről nem lesz népszavazás

,

2016. július 28., csütörtök 18:30, frissítve: péntek 20:38

Már hivatalos, hogy nem lesz népszavazás a földprivatizáció leállításáról. A Nemzeti Választási Iroda ugyanis az összes ív feldolgozása után közölte: csak 180 ezer érvényes aláírást sikerült összegyűjteni az MSZP-s Gőgös Zoltán kezdeményezésére. Több mint 45 ezer érvénytelen szignót találtak. A referendum kiírásához 200 ezer aláírásra lett volna szükség.

Márciusban az LMP-vel közösen kezdték az aláírásgyűjtést a szocialisták. Gőgös Zoltán akkor még úgy számolt: májusra meglesznek a szükséges aláírások.

Az aláírásgyűjtő íveket azonban végül csak június végén adták le. A választási iroda csütörtökön végzett az aláírások ellenőrzésével.

„180 650 érvényes aláírás szerepelt, az érvénytelen aláírások száma pedig 45 130” – ismertették a pontos számokat.

Ahhoz azonban, hogy kötelező legyen kiírni a népszavazást, 200 ezer érvényes aláírásra lett volna szükség. Bár az érvénytelen aláírások száma soknak tűnik, az NVI elnökhelyettese szerint ez általános.

„Ha összehasonlítjuk a korábbi, a Kész Zoltán által benyújtott aláírásokkal kapcsolatos arányokkal, akkor alapvetően hasonlóak. Az eltérések, azok 1 százalékon belüliek. Egy olyan tétel van, ahol a Gőgös Zoltán-féle kezdeményezésnél rosszabb az arány. Ez a többes aláírások esetében fordult elő. Ott gyakorlatilag a duplájával több többes aláírás érkezett az ő aláírásgyűjtő ívein, mint a Kész Zoltánén. Ezt az jelenti, hogy nagyon sokan írták alá kétszer-háromszor. Volt egy rekorder, aki 12-szer is aláírta ugyanazt az aláírásgyűjtő ívet” – mondta Gáva Krisztián a Nemzeti Választási Irodától.

„Világos, hogy a Nemzeti Választási Iroda a Fidesz közvetlen utasítására cselekszik” – a szocialisták szerint viszont jóval magasabb az érvénytelen aláírások száma a szokásosnál.

„Mi magunk is megvizsgáltuk az általunk összegyűjtött íveket. Mi magunk kiszűrtük azokat az aláírásokat amelyek valamilyen formai hibában szenvedtek. Nem tartalmazta mondjuk az édesanyja nevét, nem volt benne a személyi szám, vagy hiányzott az aláírás netán. Ezeket mi eleve levontuk. Úgy adtuk be az íveket, hogy biztosak voltunk benne, hogy az összes többi aláírás, ugye, közel 250 ezer aláírásról beszélünk, az megfelel a formai követelményeknek” – mondta Burány Sándor országgyűlési képviselő.

Burány Sándor azt mondja: minden törvényes eszközt kihasználnak annak érdekében, hogy meg lehessen tartani a népszavazást.

„Nem nekünk ciki ez, mindenkinek ciki, hiszen a magyar tulajdonban lévő földek nem az LMP érdeke, hogy megmaradjon, hanem a magyar társadalom érdeke” – az LMP vidékpolitikusa szerint van társadalmi támogatottsága az ügynek, ezért ő is értetlenül áll az előtt, hogy miért ilyen kevés aláírás jött össze.

„Milyen az a demokratikus kultúra, ahol a kistelepüléseken nem mernek az aláírásgyűjtő ívekhez odamenni azok, akiket személyesen érint? Ez a ciki, és ez a probléma. Az, hogy 2018-ig meddig tudja kerülgetni azt a pofont a Fidesz–KDNP, ami kijár neki, ezt nem tudom, de garantálom, hogy mindent elkövetünk, hogy megkapja” – nyomatékosított Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő.

A Jobbik szerint azonban egyértelműen a szocialistáké a kudarc.

„Ez az MSZP-nek egy óriási leégés, azt hiszem, hogy a párt állapotát jól mutatja, hogy nem voltak képesek 240 ezer aláírásból 200 ezer érvényest leadni. Ugyanakkor a magyar föld szempontjából meg sajnáljuk, hiszen jó lett volna tényleg egy népszavazás arról, hogy a magyar állami földek, azok valóban a magyar nemzet tulajdonában maradjanak” – mondta Magyar Zoltán, a párt országgyűlési képviselője.

A választási iroda még egyszer megvizsgálja majd az aláírásokat, ezután lesz meg a végleges szám, érdemi változás azonban már nem várható. Mivel az aláírások száma a 100 ezret meghaladta, az Országgyűlés elé kerül az ügy. Itt a fideszes többség dönthet úgy, hogy mégis kiírja a népszavazást.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!