Hét év fegyházra ítélték Ahmed H.-t

Az állami szervek kényszerítése terrorcselekményként értelmezhető - ez volt az ügyész álláspontja a vádbeszédben. Szanka Ferenc elmondta: a szír férfi hatszor dobta meg a rendőröket kővel, így akarta kikényszeríteni a határ megnyitását.

– Azt hogy, a vádlott több alkalommal, huzamosabb időn keresztül a határnál tartózkodva a hasonló cselekményt elkövető tömeg részeként megvalósítja, vagyis megdobja a rendőrt azt teszi többé, mint a csoportosan elkövetett hivatalos személyek elleni erőszak büntette, hogy ezt miért teszi. Indulatból, haragból vagy azért, hogy a határt megnyissa, az állami szerv, a rendőrség a rá vonatkozó döntésekkel ellentétesen, a vádlott akaratának megfelelően járjon el – mondta a Csongrád Megyei Főügyészség ügyésze.

Az utolsó szó jogán Ahmed H. a kődobálást elismerte, de hangsúlyozta: nem tudja miért tette.

– Én úgy érzem, hogy az egészben vannak olyan dolgok, amiben ártatlan vagyok és vannak olyanok, tényleg amiket elkövettem, ezt a dobálást, amit mondok is, hogy sajnálom. És tényleg sajnálom, hogy ezt aki csinálta, aki provokálta, azt senki nem tudja, merre van – mondta Ahmed H.

A bíróság a vádlottat halmazati büntetésül 7 év szabadságvesztésre és 10 év Magyarország területéről történő kiutasításra ítéli.

A szír férfi végül 7 év fegyházat kapott. Kóbor Jenő tanácsvezető bíró indoklásában kiemelte: Ahmed H. kődobálása kimeríti a terrorcselekmény fogalmát.

– A vádlott azért dobálta meg a rendőröket, vagyis azért követett el hivatalos személy elleni erőszakot, hogy ezáltal rábírja a rendőrséget illetve a szervezetet képviselő rendőröket arra, hogy azokat a paranccsal és a rájuk vonatkozó előírásokkal szembehelyezkedve és végeredményben az akaratukkal ellentétben megnyissák ezen határszakaszt – jelentette ki Kóbor Jenő, a Szegedi Törvényszék tanácsvezető bírója.

Az Ahmed H-t védő Bárándy Péter védőbeszédében elmondta: védence bár köveket dobált, nem vett részt a határ áttörésében, csitítani próbálta a tömeget. Hozzátette: a szír férfinak okmánya volt a beutazásra, cselekedete ezért sem tekinthető terrorizmusnak. Az ügyvéd a minősítés megváltoztatásáért fellebbezett.

– A hivatalos személy elleni erőszak elkövetése, ami nyilvánvalóan megtörtént a jelen ügyben, az súlyos bűncselekmény. Tehát azt, hogy itt büntetést, joghátrányt ki kell szabni, az biztos. De a terrorizmusnak egészen más a büntetési tétele, tehát ha nem terrorizmust állapít meg a bíróság, akkor ugyan egy súlyos bűncselekmény a másik is, de ott nyilvánvalóan a kiszabott büntetés enyhébb kell, hogy legyen, mit tudom én arra lehet számítani, hogy négy év, három év, ilyesmi – fogalmazott az ügyvéd.

A tavalyi első fokú eljárás végén a bíróság egyszer már 10 év fegyházbüntetést rótt ki a férfira terrorcselekmény miatt. A másod fokon eljáró Szegedi Ítélőtábla szerint ezt hatályon kívül helyezte és megismételt eljárást rendelt el. Ebben született most nem jogerős ítélet.