Hazarendelte budapesti nagykövetét a Palesztin Hatóság

Ausztria, Csehország és Románia mellett Magyarországról is hazarendelte konzultációra nagykövetét a Palesztin Hatóság. Azután döntöttek így, hogy az érintett országok képviselői részt vettek a jeruzsálemi amerikai nagykövetség megnyitóján.

Palesztin Hatóság szerint azzal, hogy május 13-án, cseh, román, osztrák és magyar képviselők részt vettek Benjamin Netanjahu fogadásán, egy olyan nemzetközi protokollt szegtek meg, hogy az 1993-as oszlói egyezmény alapján Jeruzsálem státuszáról – ahová ugye Donald Trump áthelyeztette az amerikai nagykövetséget – a tárgyalás egy későbbi fázisában kellett volna a feleknek egyetértésben dönteni. A palesztinok szerint ezzel a lépéssel Magyarország is azok közé csatlakozott, amely egyoldalúan, jogot sértve elismerte Jeruzsálemet Izrael egyedüli és osztatlan fővárosának. A város keleti részét a palesztinok fővárosuknak tekintik.

Az autonóm terület budapesti nagykövete a Hír TV-nek azt mondta: szeretné, ha Magyarország világossá tenné: támogatja-e az izraeli–palesztin konfliktus tárgyalásos megoldását vagy sem. „Mi nem értjük ezeknek az országoknak az álláspontját. Most akkor támogatják azt a békefolyamatot, amely a kétállami megoldásról szól, vagy sem? Elismerik a palesztinok jogát ahhoz, hogy a saját országukban élhessenek? Hogy egy szabad, független, életképes palesztin államban élhessenek? Nos, mi ezt szeretnénk megtudni” – húzta alá Marie Antoinette Sedin, a Palesztin Hatóság budapesti nagykövete.

Izrael budapesti nagykövete színjátéknak nevezte a palesztin diplomata visszahívását. Yossi Amrani a Hír TV-nek azt mondta, egyre kevésbé hiszik el, hogy a palesztinok célja valóban a békés egymás mellett élés lenne. „Ez egy diplomáciai lépés és, mint a diplomáciai lépések esetében általában, nagyon korlátozott a hatása és a jelentősége. Tiszteletben tartom a palesztin kollégámat és a diplomáciai eljárást. Ez egy tipikus, szokásos procedúra. A kérdés nem a nagykövetek visszahívásáról szól, hanem, hogy mit érnek el ezzel. Hogy milyen célt szolgál. Szolgálja-e a békét, az egymás mellett élést. A palesztinoknak miért érdekük ellenezni egy eseményt Izrael fővárosában, Jeruzsálemnek azon a részén, amelynek hovatartozása nem vitatott, és a sorsáról soha nem folytak tárgyalások?” – fogalmazott.