Halálbüntetés: „bevezetni nem, de vitázni lehet róla”

Az utolsó kivégzés Magyarországon 1988. július 14-én történt, a 28 éves Vadász Ernő különös kegyetlenséggel elkövetett gyermekgyilkosság miatt került bitófára.

A Halálbüntetést Ellenzők Ligája 1990-ben fordult az Alkotmánybírósághoz azért, hogy a taláros testület mondja ki a legsúlyosabb büntetést előíró törvényi rendelkezés alkotmányellenességét. Az erről szóló határozatot Ádám Antal előadó alkotmánybíró hirdette ki. A professzor szerint a rendszerváltáskor az volt az általános szakmai vélemény, hogy a halálbüntetés a bűnözés elleni harcnak sem nem alkalmas, sem nem szükségszerű eszköze.

„A legfőbb érv a halálbüntetés eltörlése mellett abban volt megjelölhető, hogy az emberi élet emberi szempontból a legnagyobb érték, és az emberi élethez mellőzhetetlenül kapcsolódik az emberi méltósághoz való emberi alapjog, amely szintén olyan alkotmányos jogi alapérték, amely sérthetetlen” – magyarázta a professor emeritus.

Nincs visszatartó ereje

A Fidesz a 2010-es választási győzelme után a három csapás törvényével akarta féken tartani a bűnelkövetőket. A Btk. módosításától azt várták, hogy az áldozatok védelme világossá teszi majd a társadalom minden tagja számára, hogy Magyarország nem a bűnelkövetők paradicsoma. Az Alkotmánybíróság korábbi helyettes elnöke szerint azonban a szigorítás nem érte el a célját, ezért most a legsúlyosabb ítélet sem lenne visszatartó erejű.

„Ma már úgy látszik, hogy Európa nem viseli a halálbüntetést, és ebből az következik, hogy ha most Magyarország megpróbálná visszaállítani a halálbüntetést, akkor nagyon nagy politikai nyomást kellene elviselnie, és elképzelhető, hogy az unión belül szankciókat is igénybe vennének vele szemben, mint ahogy az Európa Tanács elítélő nyilatkozatai sem maradnának el” – fogalmazott hozzá Erdei Árpád, az Ab korábbi helyettes elnöke.

Nincs olyan ügyész, aki halálbüntetést kérne, és nincs olyan bíró, aki halálos ítéletet hozna ma Magyarországon – hivatkozott törvényszéki illetékesekre csütörtöki számában a Magyar Nemzet. A Magyar Bírói Egyesület elnöke magánvéleményét hangoztatva osztja ezt az álláspontot. „Ez egy reparálhatatlan és helyrehozhatatlan büntetési nem, azaz ha ezt alkalmazzák, az már nem helyreállítható. Az utóbbi időkben hallottuk híradásokban, hogy az Egyesült Államokban több olyan téves ítélet született, amelynek következtében ártatlan embereket végeztek ki” – mutatott rá Makai Lajos.

A bűnmegelőzésen a hangsúly

A halálbüntetésben az uniós törvények az irányadók. Az igazságügy-miniszter szerint attól még lehet róla vitatkozni, hogy nem lehet bevezetni. „A bűnmegelőzésekre kell a hangsúlyt helyezni, mert azt tartom a legfontosabbnak, hogy alapvetően kerüljük el a súlyos bűncselekményeket. Az áldozatoknak adjunk megfelelő védelmet. Magyarország büntetőpolitikája ezen alapul, és a készülő új büntetőeljárás-jogi törvénykönyv is ezt tűzi ki célul. Úgy gondolom, hogy ez alapján fogunk haladni a jövőben is” – hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Az egyházi álláspont szerint az élet korlátozhatatlan, ezért a kereszténydemokraták ellenzik a halálbüntetést. A KDNP alelnöke, Rétvári Bence szerint mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy megbánja tettét.

Forrás: Hír TV