2024. 11. 21. Csütörtök Olivér napja
Jelenleg a TV-ben:

Radar

Következik:

Napi aktuális 00:10

Felkavarták az állóvizet az úszóbajnokok

2016. december 11., vasárnap 15:27, frissítve: kedd 15:57

Forr a víz az uszodákban. 23 év után véget érhet a Gyárfás-korszak a Magyar Úszó Szövetségben. A forradalmat Hosszú Katinkáék robbantották ki. Sajtóhírek szerint Seszták Miklós fejlesztési miniszter vagy Czene Attila, Atlanta olimpiai bajnoka a legesélyesebb az elnöki posztra. Közben nyakunkon van a 2017-es budapesti vizes világbajnokság, melynek költségei az egekbe szöktek.

Hosszú Katinka egy éve tépte szét az úszószövetségtől kapott 12 milliós szerződését. Akkor azt mondta, nem pénzre van szüksége, hanem arra, hogy végre javuljanak az edzéslehetőségek. A helyzet azóta csak rosszabb lett, ezért Hosszú vezetésével nyílt levelet írtak az úszók, amelyben előbb változásokat követeltek, majd az elnök lemondását.

„Sok mindent lehet mondani, azt hiszem, Gyárfás Tamásra. Néha túl kemény, néha diktatórikus módszerei voltak, azonban egyet el kell ismerni, hogy soha ennyi pénz nem hozott az úszósportba korábban senki” – fogalmazott Selmeczi Attila mesteredző.

A Gyárfás-korszak 23 év után ért véget, bár sokak szerint még lehet fordulat. Az elnök ugyanis csak egy lemondó nyilatkozatot adott ki, indoklását  a december 14-i elnökségi ülésen hallgatják meg. „Onnan számolhatunk egy 15-30 napot, amin belül egy rendkívüli közgyűlést össze kell hívni, és a rendkívüli közgyűlés megerősíti a tisztségében vagy nem. Hát, onnantól jön az új időszámítás, vagy marad a régi” – mondta vermes Albán olimpiai ezüstérmes úszó.

A sajtó szerint Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Czene Attila, Atlanta olimpiai bajnoka a legesélyesebb az elnöki posztra. „Erős kezű főtitkár kell, és utána egy egészen más struktúrájú, más felfogású, más lehetőségekkel felruházott elnökre van szükség, és kapitányra lehet nincs is, őszintén mondom” – véli Sós Csaba, a Magyar Úszó Szövetség szakmai elnöke.

Ha Gyárfás elnökként megy is, az nem biztos, hogy a 2017-es budapesti vb szervezőbizottságának az éléről is távozik.

„Legutóbb is, ugye, több mint 7 milliárdot átcsoportosítottak ehhez a projekthez, arról nem nagyon volt szó, hogy miért. Pontosan milyen műszaki megoldások, milyen problémák, milyen új tervek miatt volt erre szükség. Ez nyilván a projekt iránti bizalmat csökkenti, és ezt azzal lehetne kiküszöbölni, ha pontosan látnánk azt, hogy mikor, miért van szükség ezekre a költségnövekedésekre” – mondja Szabados Gábor sportközgazdász.

A szervezők először 8, majd 50 milliárdról beszéltek, később kiderült, a teljes területrendezéssel legalább 89 milliárdba kerül a rendezés.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!