2023. 02. 08. Szerda Aranka napja
Jelenleg a TV-ben:

Háború Ukrajnában

Következik:

Háború Ukrajnában 05:00

Európai életszínvonal helyett a zsebek megtömése történt

Hír TV

2018. május 1., kedd 17:17, frissítve: kedd 18:07

Május 1-e Magyarország és további kilenc tagállam Európai Unióhoz csatlakozásának is a 14. évfordulója. A magyarok elsősorban az életszínvonaluk látványos emelkedését várták a csatlakozástól, a több ezermilliárd forintnyi uniós fejlesztési forrás felhasználását szakértők és politikusok felemásan ítélik meg. Az Európai Unió mára éppen Magyarország és Lengyelország politikája miatt jelentős átalakulás küszöbén áll.

A bécsi cukrászda volt a magyarok uniós várakozásának egyik szimbóluma. Ezzel kampányoltak ugyanis a szocialisták az EU-csatlakozás mellett. Európai színvonalú életet vártak a magyarok az uniótól és az EU-csatlakozás szükségességéről nem is volt vita a pártok között. Népszavazáson a magyarok több mint 83 százaléka a belépésre voksolt. Négy nappal később, 2003. április 16-án Medgyessy Péter Athénban alá is írta a csatlakozási szerződést.

A belépés előestéjén pedig a miniszterelnök elindított egy 8 méter magas homokórát Budapesten, új időszámítást ígérve Magyarországnak. Az óra 14 évvel az uniós csatlakozást követően működésképtelenül és gazdátlanul rozsdásodik a Városliget egy lekordonozott részén. Nemcsak a homokóra, az új időszámítás is felemásra sikeredett – véli Horváth Csaba fővárosi szocialista képviselő, akinek a kisfiával együtt nyomta meg a csatlakozásig visszaszámláló óra gombját Medgyessy Péter még 2002-ben.

„Az uniós felzárkóztató forrásoknak egyetlenegy célja van: hogy a magyarok ugyanúgy élhessenek, mint bármely uniós polgár, hogy a budapesti polgárok ugyanolyan jólétben, jómódban éljenek, mint a bécsiek és mondjuk a mátészalkaiak is olyan jómódban élhessenek egyszer, mint a budapestiek. Ez lett volna a funkciója és hát ettől sajnos ha megállapítjuk az elmúlt 14 év mérlegéből, akkor inkább távolodtunk, mint közeledtünk” – vélekedett az MSZP-s politikus.

15 ezer milliárd forint. Magyarország 2016-os GDP-jének nagyjából a fele. Ennyi fejlesztési forráshoz jutott Magyarország az uniós csatlakozás óta. Jórészt uniós pénzből épült a 4-es metró, de például a miniszterelnök vejének cége az Elios is többségében EU-forrásokból fejlesztett közvilágítást. A két projekt az uniós források szabálytalan felhasználásának vagy egyenesen ellopásának a szimbóluma is lett.

„Ilyen típusú elfajulással, mint ami Magyarországon megfigyelhető volt az elmúlt években, és ami miatt rengeteg vita van most is az unió intézményei és a magyar kormány között, én hasonlóról nem tudok beszámolni” – nyilatkozta Andor László, volt uniós biztos.

Az EU-támogatások rendszerén éppen a magyarok és a lengyelek miatt változtatnának. 2020 után a demokratikus jogállami értékek betartásához kötnék az uniós forrásokat. Ezt a tervet a mostani kormány többször is bírálta.

„Szerződések rendelkeznek arról, hogy Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás után megnyitottuk a piacainkat. Ezen nyugatiak nagyon sokat kerestek, viszont az Európai Unió segít nekünk abban a forrásaival, hogy a fejlődésünk egy magasabb dinamikai fokra tudjon lépni. Tehát itt nem jófejségről, meg nem humanitárius segélyről van szó” – mondta Szijjártó Péter, külügyminiszter.

2020-tól egy új szervezet, az Európai Ügyészség is az uniós támogatások szigorúbb ellenőrzésén fog dolgozni. A csatlakozás önkéntes, ám a magyar kormány már jelezte: Magyarország nem fog hozzá csatlakozni.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!