Alaptörvénybe foglalná a magyarok nyugdíjhoz való jogát az ellenzék

A magyar társadalom is öregszik, az emberek egyre tovább élnek, miközben egyre később vállalnak gyermeket. Sok az elvándorló, a maradóknak mind több nyugdíjast kell eltartaniuk.

„Nyugdíjkorhatár-emeléssel számol minden ország, a felénél biztosan fog növekedni. Azt lehet látni, hogy a hatvanöt év lett átlagnak beállítva, de többen gondolkodnak hogy hatvannyolc évre emelik, Dánia esetében hetvennégy éves korhatár is felmerül” – emelte ki az eseményen Vértesy László, a Civitas Intézet vezérigazgatója. 

Nyugdíjra a magyar állam annyit költ évente, mint az egészségügyre és az oktatásra együtt. A hatvanöt éven felüliek száma az 1990-es évek óta folyamatosan emelkedik. Az előrejelzések szerint 2050-re annyi nyugdíjas lehet, mint amennyi munkavállaló.

A Demokratikus Koalíció bevezetné a szociális alapnyugdíjat, amit az LMP is támogatna.

„A mi alapunk egy alapnyugdíj. Ezután jön a munka után befizetett járulék alapján egy nyugdíjrész, a harmadik elem az öngondoskodás eleme. Ha normális bérek vannak, és nincs olyan bizonytalanság, hogy kormány lenyúlja a magánnyugdíjpénztárt, akkor a harmadik elemnek is van jogosultsága Magyarországon” – mondta Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője.

A Jobbik versenyképes oktatással és fizetésekkel tartaná itthon a magyarokat, és a nyugdíjak számításán is változtatna. „A mindenkori nyugdíjas fogyasztói kosár inflációja lenne az egyik része, amit megkapna minden magyar nyugdíjas, magyarul soha nem lenne reálértékcsökkenés ebben az elképzelésben. És a reálbér-növekedésnek legalább az ötven százalékát is mindig megkapnák a nyugdíjasok, magyarul reálértékben is növekedne minden évben a nyugdíj” – emelte ki Sneider Tamás országgyűlési képviselő. 

A magyar átlagnyugdíj összege 120 ezer forint, ami harmada az uniós átlagnak. A járandóság jellemzően azokban az uniós tagállamokban magasabb, ahol erősek az öngondoskodást ösztönző magánnyugdíjpénztárak.