2020. december 4.,
péntek, Borbála, Barbara napja

Embertelen körülmények a tranzitzónákban

2017. augusztus 1., kedd 13:06, frissítve: kedd 15:23

Nem zavarja a kormányt az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete. A testület többször is kötelezte a magyar hatóságokat, hogy fejezzék be a déli határoknál a menekültek számára konténerekből felállított tranzitzónákban az embertelen, megalázó bánásmódot, mégsem teszik. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint általános, hogy a tranzitzónákban nincsenek tolmácsok, és fogva tartják az embereket a nyári 30-35 fokos forróságban.

A Magyar Helsinki Bizottság képviselői is a helyszínen is jártak, szerintük embertelenek a körülmények: a tranzitzónákban nincsenek tolmácsok, akik például az orvosok és a menekültek között tudnának kapcsolatot tartani, és a hatóságok fogva tartják az embereket – gyerekeket, várandós nőket is – a forróságban. Egy a szervezet által képviselt család férfi tagjának enni sem adnak. Emiatt a szervezet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amely kötelezte a kormányt a szabálysértések megszüntetésére.

„A strassburgi Emberi Jogok Európai Bírósága ideiglenes intézkedésben arra szólította fel a magyar államot, hogy biztosítson megfelelő elhelyezést a családnak, adjon enni a férfinak, mert hogyha nem kap valaki enni úgy, hogy fogva van tartva, az az embertelen, megalázó bánásmód tilalmába ütközhet. A magyar bevándorlási hatóság továbbra sem biztosít élelmet, a strassburgi bíróság ideiglenes intézkedését kétszer kértük már ebben az ügyben, de úgy tűnik, hogy fittyet hánynak erre és az emberiességi normákra” – mondta Pardavi Márta, a szervezet társelnöke.

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az ítélet politikai nyomásgyakorlás Magyarországra, ami mögött Soros György áll. Hidvéghi Balázs kijelentette: „Az Európai Bizottság és a Soros-terv támogatói azt szeretnék, hogyha Magyarország lebontaná a tranzitzónákat, megszüntetné ezt a biztonsági intézkedést. Mi azonban ragaszkodunk ahhoz, hogy Magyarország és a magyar emberek biztonsága érdekében megtartsuk, azért is hoztuk létre. Ugye arról van szó, hogy a bevándorlási kérelmek elbíráslásáig azok a migránsok, akik ide érkeznek, ne tűnhessenek el a hatóságok látóköréből, ne mozoghassanak szabadon az országban, mielőtt döntés születik az ügyükben. Ez véleményünk szerint teljesen szabályos, és minden demokratikus elvnek megfelelő eljárási mód.”

A Hír TV által megkérdezett nemzetközi jogász szerint ha Magyarország továbbra sem tesz eleget a bírósági ítéletnek, pénzbírságra számíthat, amit kártérítésként a menekülteknek kell fizetni. Lattmann Tamás szerint azonban a politikai következmények súlyosabbak lehetnek: „Az a fajta politikai súly, amely egy tagállamnak az Európa Tanácsnak a keretében nyilvánvalóan jár, csökken. Tehát az államnak a megítélése romlik – és ebbe európai szinten akár az érdekérvényesítő képességet is belevehetjük.”

Röszkén és Tompán a két tranzitzónában összesen 324 konténert telepítettek, a megerősített jogi határzár március 28-án lépett életbe.