Ellenzékben még Balog is a tibetizászló-lengetők mellett állt

„Szabadságot Tibetnek” – próbálta egy sállal üzenni egy férfi a Stefánia úton elhaladó kínai kormányfőnek, ám két rendőr azonnal elindult felé. Nem úszta meg ennyivel a Tibetet Segítő Társaság elnöke vasárnap este. A 444 felvételein látszik, hogy amikor Hendrey Tibor tibeti zászlót próbált felemelni, a rendőrök azonnal kicsavarták a kezéből.

A Kúria idén nyári döntése szerint a rendőrök az intézkedéssel megsértették Hendrey Tibor véleménynyilvánítási szabadságát.

„A véleménynyilvánítás szabadsága teljes mértékben fennáll. Magyarországon hogyha bármilyen emberijog-védő csoport vagy tibeti jogokat védő csoport szeretne rendezvényt szervezni, konferenciát tartani, beszélni az ottani helyzetről, megteheti. Amikor csúcstalálkozóra kerül sor Budapesten – és mindannyian tapasztaljuk egyébként, hogy ez milyen biztonsági előírásokkal és korlátozásokkal jár –, akkor a rendőrség nyilván foganatosíthat extra intézkedéseket ennek keretében, amely a biztonság szavatolásáról szól. Azt feltételezem, hogy a tegnapi intézkedés is ennek a keretébe illeszkedett” – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

„A gyülekezési jog mindenkit megillet, így természetesen a tibetieket is megilleti” – reagált szűkszavúan az esetre a Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely, aki 2008-ban a kínai nagykövetség előtt mások mellett Balog Zoltánnal együtt még felemelte a szavát Kína Tibet-politikája ellen.

„Gyülekezési szabadság, gyülekezési jog minden embernek, minden közösségnek jár, a tibetieknek is és a magyaroknak is” – mondta akkor Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnökeként.

Az emberi erőforrások minisztere a vasárnap falhoz szorított Hendrey Tiborral az oldalán 2008-ban többször is felszólalt a tibetiek elnyomása ellen. Sőt, ugyanebben az évben Balog Zoltán, Semjén Zsolt és további tizenhét képviselő Tibet-csoportot is alakított a parlamentben. Közülük hétfőn egyedül a Liberálisok elnöke, Fodor Gábor állt ki Tibetért.

„Én most ilyen értelemben fölemelek egy tibeti zászlót a jelvénnyel, mert szolidáris vagyok azokkal az emberekkel, akik a véleményüket akarják kifejezni. Összedől a világ ettől? A kínai miniszterelnök szomorúan fog forgolódni az ágyában éjszaka, hogyha meglát egy tibeti zászlót?” – fogalmazott Fodor.

A kínai vezetők nyugati látogatásait gyakran kísérik a Tibettel szimpatizálók tüntetései. Az addig kvázi független állam területének nagy részét 1950-ben szállta meg a kommunista Kína. A Tibetet vezető dalai lámának 1959-ben el is kellett menekülnie az országból, azóta az ő vezetésével Indiában működik a tibeti emigráns kormány.