Az adatok nyilvánosak, és az érintetteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetek. Aki ezt elmulasztja, kétszer felszólítják, majd bírságolják.
A törlés lehetőségét a Velencei Bizottság javaslatára elhagyták a szankciók közül. A jogszabályon a nemzetközi bírálatok hatására az utolsó pillanatban finomítottak, de a megbélyegző passzust nem hagyták ki belőle.
A kormánypártok eredetileg feloszlatták volna azokat az egyesületeket, alapítványokat, amelyek nem hajlandók végrehajtani a jogszabályt, ám ezt a büntetést nemzetközi nyomásra kivették a törvényből. A jogszabály része annak a hadjáratnak, amelyet a miniszterelnök hirdetett meg Soros György ellen. A magyar származású liberális üzletember civil szervezetek hálózatát pénzeli Magyarországon.
Még az elfogadás előtt bővítették a kivételezettek körét a kormánypártok – így a sport- és az egyházi szervezetek mellett a nemzetiségi szervezetek is kikerültek az új civiltörvény hatálya alól. A megbélyegzettek között lesz viszont az Ökumenikus Segélyszervezet, ahol a miniszterelnök felesége jószolgálati nagykövetként tevékenykedik.
A törvényre csak kormánypárti képviselők mondtak igent. A baloldali ellenzék nemmel voksolt, a Jobbik pedig tartózkodott.
A Társaság a Szabadságjogokért polgári engedetlenségbe kezd, és nem tartja be a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról elfogadott törvényt.
Kapronczay Stefánia ügyvezető szerint a jogszabály nem állja meg a helyét sem nálunk, sem Európában, ezért elvinnék az ügyet a magyar bíróságokra, az Alkotmánybíróságra, az Európai Bíróságra és a strasbourgi emberi jogi bíróságra is.
„A TASZ bojkottálja a civiltörvényt, ami azt jelenti, hogy nem fogunk eleget tenni az előírásoknak. Egyrészt mérlegeltük azt, hogy így tudjuk a legtöbb jogérvényesítési lehetőséget kimeríteni a jogsértő civiltörvénnyel szemben, mert nemcsak hogy a magyar alkotmányosság elveit, hanem európai és nemzetközi jogot is sért. A másik ok, ami a polgári engedetlenség vagy a bojkott mellett szól, az, hogy azt gondoljuk, az a meggyőződésünk, hogy ez egy elnyomó törvény. A gazdálkodásunkról, ahogyan eddig is, végtelenül átlátható módon a honlapunkon beszámolunk. Az Alkotmánybírósághoz, az Európai Bírósághoz és a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz is fordulni fogunk az ügyben” – mondta el Kapronczay.
Spontán tüntetést tartottak a Parlament előtt a civiltörvény elfogadása után. A jogszabály hatálya alá tartozó szervezetek több munkatársa is ott volt a tiltakozáson. Ők szintén azt ígérték, hogy nemzetközi fórumok elé viszik a jogszabályt, amely szerintük nemcsak az alaptörvénnyel, hanem Magyarország nemzetközi szerződéseivel is ellentétes.
