2024. 05. 25. Szombat Orbán napja
Jelenleg a TV-ben:

Csörte

Következik:

Túlélve Bolíviát 11:00

Egyre többen dolgoznak, mégis nő munkaerőhiány?

2017. november 10., péntek 17:10, frissítve: péntek 22:45

Történelmi csúcson a foglalkoztatottság, csökken a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma, olvasható a hivatalos adatokban, a munkáltatók mégis egyre növekvő munkaerőhiányra panaszkodnak. Megnéztük, mi lehet az ellentmondás oka.

„Soha nem látott magasságba emelkedett a munkaerőhiánnyal küzdő cégek aránya Magyarországon” – olvasható a Portfólió.hu-n megjelent írásban. A KSH és elemzőcégek adataiból látszik, hogy a munkaerőhiány 2014-től kezdve meredeken emelkedni kezdett, mostanra pedig csúcsokat dönt. Október végén azonban ennek látszólag ellentmondó adatokat tett közzé a KSH. Ezek szerint a harmadik negyedévben rekord magas, 4 millió 451 ezer volt a foglalkoztatottak száma, 60 ezerrel több, mint egy évvel korábban - azaz elvileg a bejelentett munkaerőhiánynál többen jutottak álláshoz. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy, mint írják, csökkent a közfoglalkoztatottak és a külföldi telephelyen dolgozók száma. Hogy növekedhetett ennek ellenére munkaerőhiány?

Az építőipar érezheti meg legjobban

Az ellentmondásra részben az is magyarázatot ad, hogy nőttek a cégek megrendelései, azaz a korábbinál több munkavállalóra van szükség, és ezt az igényt a magyar munkaerőpiac egyelőre nem tudja kielégíteni. Ez különösen igaz az építőiparra: a cégek az utóbbi években valóban rendkívül sok megrendelést kaptak, elsősorban az államtól, EU-s pénzből – mint ismeretes, a kormány megkezdte az összes, 2020-ig elérhető forrás lehívását, és óriási pénzeket oszt szét fejlesztésekre olyan akciók keretében, mint a Modern városok program. Az EU-s források gyors lehívása azonban még visszaüthet a gazdaság számára, ahogy azt a későbbiekben még látni fogjuk.

 
A Dagály Úszóaréna építkezése 2017. február 8-án, előtérben a Dagály főépülete
Fotó: Balaton József / MTI
 

Ugyanakkor szintén jelentősen nőtt a munkaerőhiány a feldolgozó- és a szolgáltatóiparban, amelyek nem kapnak olyan hirtelen állami tőkeinjekciót, mint az építőipar. A fent leírt ellentmondásra a magyarázat leginkább az, hogy foglalkoztatás alatt nem azt értjük, ami először eszünkbe jutna. A foglalkoztatottság jelentős részben nem szerződéses munkaviszonyt jelent, a fogalmat rendkívül tágan értelmezi a KSH. Emellett a külföldi telephelyen dolgozók számának csökkenése sem azt jelenti, hogy sok kivándorolt magyar jött volna vissza – ők ehelyett jelentős részben a foglalkoztatottak között jelennek meg.

A foglalkoztatottság nem az, aminek hihetnénk

Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője a Hír TV online kérdésére rámutatott, hogy a foglalkoztatottságról és a munkaerőhiányról szóló statisztikák csak részben fedik egymást. „A foglalkoztatottságot és a munkanélküliséget a KSH elég szabadon méri (ILO-módszertan alapján). Foglalkoztatottnak az számít, aki az adatfelvétel előtti egy héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett. Vagyis a rátába bekerülnek azok is, akik csak alkalmi munkát végeztek, azonban nem állnak tartós, szerződéses munkaviszonyban egy munkáltatóval” – mondta.

Az elmúlt hónapokban, részben épp a munkaerőhiány, részben az állam erőfeszítései miatt a közmunkások és munkanélküliek számára sok lehetőség nyílt szezonális munkák betöltésére, ami meg is látszik a statisztikákban. Ez azonban nem jelent a legtöbbjük számára tartós állást. „A munkaerőhiány kifejezetten a szakképzett munkaerő hiányát jelenti, azt, hogy a cégek nem találnak alkalmas szakembereket az állományukba” – mondta. „Vagyis a munkaerőhiány növekedése és a foglalkoztatottság növekedése nem mondanak ellent egymásnak. A bejelentett munkaerőhiány növekedése arra utal, hogy Magyarországon csökken a szakképzett munkaerő.”

Ingázók, kivándorlók is benne vannak

A munkaerőhiány szorosabban összefügg egy másik, a KSH által is mért számmal, az úgynevezett alkalmazotti rátával. Ez a munkaadókkal tartósan munkaviszonyban álló alkalmazottak számát jelenti, és a munkáltatók számára kötelező állománybejelentés alapján mérik. Ez a ráta az elmúlt időszakban a foglalkoztatottsági rátával szemben már nem tudott olyan mértékben bővülni.

Kiss Ambrus szerint a magyar munkaerőpiacról sem a foglalkoztatottsági, sem az alkalmazotti ráta nem ad teljesen precíz képet. A foglalkoztatottsági rátát torzítja az, mennyire tágan értelmezi a KSH a foglalkoztatottság fogalmát, az alkalmazotti rátát pedig az, hogy ebbe nem számítanak bele a különböző, trükkös módon alkalmazott emberek, például a kényszervállalkozók és a számlás rendszerben dolgozók. Természetesen mindkét számot jelentősen torzítják a fekete foglalkoztatás különböző formái is. A két mérőszám torzítottságát jól mutatja, hogy míg foglalkoztatottként 4,3 millió, addig alkalmazottként alig hárommillió embert tartanak számon.

 
Egykori határátkelő Vámosszabadiban Magyarország és Szlovákia között. Az ingázó és a külföldön dolgozó magyarok is bekerülnek az itthoni foglalkoztatottsági statisztikába
 Fotó: Matusz Károly / MTI
 

A külföldi telephelyen dolgozók számának csökkenése sem jelenti azt, hogy megindultak volna hazafelé a kivándorolt magyarok. „A külföldi munkavállalók ellentmondásosan jelennek meg a statisztikákban” – mondta Kiss Ambrus. „Akik úgy költöztek ki, hogy nincs többet Magyarországon bejegyzett lakóhelyük, azok a statisztikákban gyakorlatilag egyáltalán nem jelennek meg, foglalkoztatottként jelenhetnek meg viszont azok, akik bejelentett lakhellyel rendelkeznek. Szintén nem tudhatjuk, mennyien járnak át ingázni például Ausztriába, ők szintén akár foglalkoztatottként is megjelenhetnek.”

700 ezres tartalékkal számol a foglalkoztatási szolgálat

Azt, hogy mennyire átláthatatlan a munkaerőpiac valós helyzete, jól mutatja, hogy a munkaerőhiányról is mennyire eltérő becslések készülnek. Ahogy a Portfólió is írja, a KSH adatai szerint (amelyek a hivatalosan bejelentett munkaerőhiányra alapulnak) összesen 50 ezer ember hiányzik a munkaerőpiacról. Szakmai szervezetek viszont 100-200 ezerre teszik a hiányt.

A magyar munkaerőpiac tartaléka egyébként a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat becslése szerint mintegy 700 ezer fő. A szolgálat ide sorolja a közfoglalkoztatottakat, a munkanélkülieket és a külföldi munkavállalókat is. A közfoglalkoztatás célja elvileg az lenne, hogy a munkanélkülieket átterelje a munka világába és a versenyszférába, ez azonban a fenti számok alapján nem halad zökkenőmentesen. Ugyan sok közmunkásból lett foglalkoztatott, ez úgy tűnik, jelentős részben csak alkalmi munkákat jelentett, tartós munkaviszonyt ritkábban.

Kockázatos lépés a gyors forráslehívás

Kiss Ambrus szerint a munkaerőhiány növekedésében kis szerepet játszik az, hogy a cégek túlvállalták magukat a bővüléssel, új befektetésekkel, azaz, hogy az új üzemeikben már nem találnak embert. „Évek óta probléma a munkaerőhiány, ez a közelmúltban évről évre nőtt, ami éppen, hogy akadályozta a cégek növekedési lehetőségeit.” A munkaerőhiány 2014 után megfigyelhető meredek növekedésére szerinte nagyrészt az a magyarázat, hogy a munkáltatók az őket korábban is sújtó hiányt már nem tudták többé a munkaórák növelésével, az alkalmazottjaik túlhajtásával növelni. Ebben az időszakban a túldolgoztatás komoly ellenállást váltott ki, és sok munkáltató, köztük a kiskereskedelmi láncok, meghátrálásra kényszerültek. Vagyis sok munkahely úgy szabadult fel, hogy már nem egy ember végezte kettő munkáját.

 
Közfoglalkoztatottak a Baranya megyei Birjánban
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
 

Kiss Ambrus kérdésünkre elmondta azt is: a súlyosbodó munkaerőhiány az államkasszának is súlyos veszteségeket okozhat. Az emberhiány különösen az építőiparban erős, ami azért probléma, mert a következő egy-két évben a kormány egyszerre megkezdené az összes, 2020-ig elérhető EU-s forrás lehívását. Ezekből nagyon nagyrészt építési projekteket lehetne finanszírozni, csakhogy munkáskezek híján közel sem biztos, hogy ezeket időben be tudjuk fejezni.

„A kormány az EU által támogatott projektekre előleget fizet a magyar költségvetésből, az EU-s forrás csak akkor érkezik be, amikor a fejlesztés befejeződik. Ha abban az évben nem sikerül befejezni, az előlegként kifizetett összeget az adófizetőknek kell állniuk, amelyet akár költhettek volna az egészségügyre, oktatásra” – mondta Kiss Ambrus. „Ha pedig az ütemtervhez képest két év után sem fejeződik be egy fejlesztés, végleg elbukjuk az EU-s támogatást, mivel az aktuális támogatási ciklus lezárulta miatt átütemezésre sincs lehetőség.”

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!