2019. október 15.,
kedd, Teréz napja

Egyre nagyobb üzlet: teret hódít a fizetős egészségügy

2017. szeptember 4., hétfő 21:00

Bár 2010-ben Orbán Viktor azt hangoztatta, hogy az egészségügy nem üzlet, a magánintézmények egyre nagyobb léptékben fejlődnek. Budapesten már fizetős szuperkórház is épül, amely várhatóan jóval hamarabb kész lesz, mint az ígért állami. A magánszektor felügyelete azonban szakemberek szerint hiányos, az árakat pedig a szabadpiaci verseny határozza meg.

Szuperkórház épül a IX. kerületben. De nem az állami. A klinikát a nagy magánszolgáltatók egyike építi. Ha elkészül, a sugárterápián és a szervátültetésen kívül szinte bármilyen beavatkozást el tudnak végezni. Az intézmény vezetője azt mondja, a magánszektor minden korábbinál nagyobb léptekkel fejlődik.

„Az adatbázisunkban 15 ezer ügyfél szerepel most, akik már megfordultak nálunk, jelenleg havonta 6000 esetet látunk el. Gyakorlatilag a járóbeteg-ellátás területén minden szakmát képviseltetünk, és elérhető minden szakma nálunk széles körű diagnosztikával. A képalkotó diagnosztikában majd ha a kórházunk megépül, akkor tudunk nagy értékű CT/MR-vizsgálatokat is végezni” – mondta Schiszler István, a Duna Medical Center igazgatója.

A 2015 óta működő cég évente megduplázza a forgalmát, de a nagy szolgáltatók mindegyike hasonlóról számolhat be. Tavaly átlagosan kétmilliárd forint volt az árbevételük.

„Olyan szintre kezd emelkedni a magánszolgáltatói piac, hogy nekünk, az állami egészségügyben dolgozóknak már foglalkoznunk kell vele” – hangsúlyozta Ficzere Andrea, az Uzsoki utcai kórház főigazgatója.

A kórházak túlterheltségét akár enyhíthetné is a magánszektor, de egy akár több magánpraxisban dolgozó orvos nem biztos, hogy ugyanúgy teljesít majd a rosszabb körülményeket nyújtó állami intézményben, mint a maszekban.

„A mindenkori magánintézményi rendszer profitorientált vállalkozás, és mindenkor abban lesz érdekelt, hogy azokat a betegeket lássa el, akik által anyagi hasznot is tud generálni, magyarul a nagyon súlyos betegek ellátásában sosem lesz érdekelt a magánegészségügy. Egyensúlyra kellene törekedni; az a kérdés, hogy milyen elvek mentén fog megszületni az a rendszer, amely ezt szabályozni fogja” – mutatott rá Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke.

A szakemberek szerint az is gond, hogy nincs olyan hatóság, amelynek kifejezetten a magánegészségügyi intézmények ellenőrzése lenne a feladata. Az ágazatban rezsicsökkentés sincs, az árakat a piac határozza meg.

„Az a kockázat, hogy ha a betegek kénytelenek a közellátást otthagyni, mert olyan minőségűnek találják, vagy annyit kell várakozniuk, és átmennek a magánellátásba, olyankor az állampolgároknak a pénztárcáját közvetlenül terheli az, ha magánszolgáltatást vesznek igénybe. Ez azt jelenti, hogy a magasabb jövedelműek elboldogulnak egy ilyen helyzetben is, az alacsonyabb jövedelműek pedig kimaradnak az ellátásból, ráadásul a közszolgáltatás is tovább szegényedik, ezért nem lenne szerencsés, ha szabályozatlan körülmények között erősödne meg a magánellátás” – vélte Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ főigazgató-helyettese.

A biztosítói rendszer gyorsan alkalmazkodott a piaci viszonyokhoz, sőt 2012 óta a magyar kormány is adókedvezménnyel támogatja a munkáltatók által finanszírozott egészségbiztosítást.