Egyházi iskolákba tereli a kormány a gyerekeket

Több évtized kényszerszünet után újraéledt az egyházi iskolarendszer – erről még 2015-ben beszélt a miniszterelnök a kunszentmiklósi református gimnázium felújításakor. Az elmúlt hat évben az egyházi iskolák tanulói létszáma nyolcvan, az intézmények száma pedig ötven százalékkal nőtt.

Az utóbbi hetekben több hír is megjelent arról, hogy az egyházi iskolákban tanulókra több állami forrás jut. Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára szerint viszont ugyanannyit kapnak, mint az állami intézmények. „Pontosan ugyanakkora. Nehezen tudja értelmezni az ember ezeket a híreket, nem tudjuk hogy honnan erednek. Hozzá kell tennem, hogy amit például az állami intézmények beruházásra költenek, azt nem számoljuk ebbe bele, ezt az egyházi fenntartók nem kapják meg. Ezek után még furcsábban hangzanak az ilyen számok” – mondta Mohos Gábor.

Az oktatási államtitkár viszont lát különbséget. Palkovics László szerint a tanárok bérére ugyanannyi jut, de elismerte, a dologi költségeknél más a helyzet. „A kettő közötti különbség az, hogy azoknak a munkavállalóknak, akik az állami iskolarendszerben nem tanárként szerepelnek, a költségeik a bérnél szerepelnek, míg az egyházi iskoláknál az udvarost, a takarítót, miegymást a költségek terhére alkalmazzák. Ez okozza a különbséget, a háromszoros szorzó nem úgy van” – hangsúlyozta az államtitkár.

A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest úgy számolt, hogy a dologi kiadásokra, mint például a közműdíjakra, a kréta vagy a digitális táblák vásárlásának fedezésére, az egyházi fenntartású iskolák tavaly minden gyerek után 160 ezer forint normatív támogatást kaptak. Állami iskolák esetében nincs ilyen normatíva. A tankerületek költségvetéséből visszaszámolva úgy látják, az állami iskolákban az egyházi keretnek alig a harmada jut egy diákra, ezzel hátrányba kerülnek az állami intézmények.

„Ami az épületbe belépve szembeszökő lehet, hogy ki van-e meszelve, van-e papír a vécében, hogy zárnak-e a nyílászárók és a többi. Ha ez alapján egy szülő arról akar dönteni, hogy melyik iskolába adja a gyermekét, akkor attraktívabb, csábítóbb lesz az egyházi iskola. Nyilván ha néhány évig fenntartják ezt a rendszert, akkor ez nagy divergenciát, elnyílást okozhat a két fenntartótípus között” – vélekedett Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az állam hátrányos helyzetbe hozza a saját intézményrendszerében tanulókat, ami az összes diák nyolcvan százalékát jelenti.