Egyéniben a Fidesz ellen dolgozna a kétfordulós választás

Négy évvel ezelőtt csupán húsz választókerületben győzött 50 vagy több százaléknyi vokssal egyéni képviselőjelölt, tehát ha kétfordulós lenne a választás, akkor a 106-ból 86 választókerületben második fordulót kellene kiírni. Egyébként 2014-ben csak fideszes győztes jelölt tudta megszerezni a leadott voksok több mint felét.

A 2012-es törvénymódosítás előtt a választásokon a törvény szerint csak akkor juthatott egyéni képviselő a parlamentbe, ha a voksok több mint felét gyűjtötte be a saját választókörzetében. Amennyiben ez nem sikerült – vagy az adott körzetben a részvételi arány nem érte el az 50 százalékot –, akkor második fordulót írtak ki. Ekkor csak azok a képviselőjelöltek kerültek fel a szavazólapra, akik az adott választókörzetben legalább 15 százaléknyi szavazatot is kaptak – az érvényességhez 25 százalék kellett. A második fordulóban már nem kellett a voksok több mint felét begyűjteni, elég volt az egyszerű többség.

A törvény koordinált

Emellett a pártoknak lehetőségük volt még a második forduló előtt is visszaléptetni a jelöltjüket. Tehát ha például két ellenzéki jelölt is volt a kormánypártival szemben, akkor az első forduló eredményeiből nagyjából ki lehetett számítani, hogy melyiküknek van esélye legyőzni a kormánypárti jelöltet, ennek alapján már lehetett tárgyalnia a pártoknak a további lépésekről.

Ám a Fidesz 2012-ben az új választási törvénnyel eltörölte a második fordulót, így most a pártok csak a közvélemény-kutatásokból kaphatnak képet arról, hogy ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt a Fidesz–KDNP-vel szemben. Azonban a tárgyalások, ahogyan a hétvégén is láthattuk, nem haladnak zökkenőmentesen, és kérdéses, hogy sikerül-e a pártoknak megállapodniuk az egyéni választókerületekben, hiszen a baloldal célja az, hogy minél kevesebb (lehetőleg egy) esélyes jelölt álljon szemben a Fidesz–KDNP-vel.

A választók maximum negyede támogatta az Orbán-kormányt

Az egyéni választókerületek, illetve a pártlisták eredményéből is látható, hogy az új szabályozással a Fidesznek úgy lett ismételten kétharmados többsége a 2014-es választáson – ez volt, ugye, az első országgyűlési választás, amelyet már az új szabályok szerint rendeztek –, hogy a választók 61,24 százaléka ment el szavazni, és pártlistán a Fidesz–KDNP csak 43,55-öt kapott. Az is beszédes, hogy a Fidesz–KDNP által megnyert 96 egyéni körzetből csak a már fent említett 20-ban szerezte meg a szavazatok több mint felét a kormánypárti jelölt.