Egy négyesmetrónyi pénzt költött a kormány stadionokra

Harminckét stadion megépítését vagy felújítását rendelte meg a kormány 2010 óta, ezek ára összesen 342 ezer forint volt – írja a Zoom.hu. A portál összesítésében a más sportokra szánt létesítményeket nem, csak a futballpályák árát számolta össze, beleértve a kisebb pályákat, illetve az egyéb célt szolgáló létesítményeket, edzőpályákat, edzőközpontokat, mint amilyen a felcsúti Puskás Akadémia.

A Puskás-stadion a legdrágább

A 342 milliárd forintnyi közpénz nagy része, 200 milliárd forint a fővárosi Puskás-stadionra megy el, további nyolc beruházás – Groupama Aréna, a szombathelyi stadion, a debreceni Nagyerdei Stadion, a Videoton stadionja, a DVTK Stadion, a Hidegkuti-stadion (MTK) és Bozsik Stadion, valamint a Vasas Fáy utcai stadionja – kerül még 95 milliárd forintba, a maradék pénzen több kisebb pálya „osztozik”.

Az összesítés szerint a stadionépítés 2014-ben indult meg igazán, azt követően, hogy Felcsúton átadták a Pancho Arénát. Tavaly és idén már 6-6 új pályát adtak át, jövőre pedig 8 stadion átadását időzítették. Azonban a közelmúltban is több stadion átadása csúszott. ami a beruházások drágulásához is vezetett.

 A Puskás-stadion látványterve

A Puskás-stadion átadását például eredetileg még 2016-ban akarták átadni, a jelenlegi terv szerint viszont csak 2019-re készült el. Annak ellenére, hogy időközben egy szerényebb tervet fogadtak el, az eredetileg tervezettnél kisebb, kevesebb férőhellyel épül a stadion, időközben az ára a többszörösére nőtt: 2011-ben még 35 milliárdról beszélt a kormány, 2013-ban 60-80 milliárdról, 2014-ben 90-100 milliárdnál jártunk, 2015-ben pedig már 90-110 milliárd forint volt a költségkeret, ami idénre elérte a 200 milliárdos csúcsot.

„Magyarország legnagyobb korrupciós ügye”

A stadionokra költött 342 milliárd forint a költségvetés nagyságrendjéhez képest is igen jelentős összeg. Ebből a pénzből például valószínűleg felépíthető lett volna egy teljes budapesti metróvonal: a hírhedten túlárazott, korrupciós ügyekkel fertőzött 4-es metró például összesen 452 milliárd forintba került, ebből viszont az OLAF szerint legalább 167 milliárd forint a korrupció eszközévé vált, azt egyszerűen „elloptak vagy elcsalták”. Azaz a metróvonal, aminek építését fideszes politikusok is „Magyarország legnagyobb korrupciós ügyének” nevezték, a sokéves késés és újratervezés mellett is kijöhetett volna 285 milliárd forintból (az eredeti, 1996-os megvalósíthatósági tanulmány ennél is kevesebbre, 120 milliárdra becsülte az árát).

A 2010–2020-as időszakra, évekre leosztva stadionépítésre évente 34,2 milliárd forint jut. Ez több, mint amennyit idén a kórházak fejlesztésére költött a kormány: 2017-ben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 31 milliárd forint értékben kapott közbeszerzéseket. (Idén szintén több pénz, 40 milliárd forint ment el a Soros-tervvel rémisztgető és más kormányzati kampányokra is). Szintén kifizethető lenne az éves stadionépítési költségvetésből a kórházak csaknem teljes adósságállománya, ami idén ősszel 39 milliárd forint volt.

Kaszáltak a Mészáros-cégek

A stadionépítéseken a legtöbbet Mészáros Lőrinchez köthető cégek kerestek. A zalaegerszegi székhelyű ZÁÉV Zrt.-hez jutottak, a cég építhette a ZTE stadionját, az MTK-pályát (a West Hungária Bau Kft.-vel), majd elkezdte bontani a Puskást. A szintén Mészáros érdekköréhez sorolt Magyar Építővel elnyerte a Puskás kivitelezését is.

Több nagy projektet vitt el Garancsi István cége, a Market Zrt. is; míg a Groupama Arénát még nem sokkal a tulajdonosváltás előtt építette fel a cég, a diósgyőri kivitelezéshez később kezdett hozzá. A Pharos 95 Kft., aminek telephelye Felcsúton, a Mészáros és Mészáros Kft. központi címére van bejegyezve, a kisebb volumenű stadionberuházásokat kapta. Dolgozott Felcsúton (itt a gyepszőnyeg kivitelezője volt), Mezőkövesden, Balmazújvárosban, Békéscsabán, Tatabányán, Zalaegerszegen, Kaposváron, és jelenleg is építkezik Pakson és Békéscsabán.