Eddig kudarc a kormány drogellenes stratégiája

14-en jártak balatonfüredi Lóczy Gimnáziumba azok közül a fiatalok közül, akiknél a rendőrség házkutatást tartott, és elő is állított. Mindnyájan füveztek. A diákok szerint ráadásul az iskola ki is akarta csapni őket, az igazgató azonban ezt cáfolta. A Liberálisok szerint ez a történet is a kormány drogpolitikájának kudarcát mutatja. A kispárt a marihuána legalizációját és megelőző programokat követel.

„A költségvetési módosító javaslataink azt fogják megcélozni, hogy kormány végre a szakmai prevencióra helyezze a hangsúlyt, forrásokat végre oda rendeljen, ahol a valódi érdemi segítségre egyáltalán esély van” – mondta Sermer Ádám, elnökhelyettes.

A szakma szerint sem működnek jól a drogmegelőző programok. A Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület szakembereket, szervezeteket kért a kormány 2020-ig tartó Nemzeti Drogellenes Stratégiájának félidős értékelésére. A kutatás azt mutatja, hogy a célok eddig nem valósultak meg, sőt a helyzet még romlott is.

„Az iskolák 50 százalékában van ma valamilyen szinten prevenciós beavatkozás, míg ugye az évezredet követő első évtized végén már 80-90 százalékban rendszeresen évente volt valamilyen beavatkozás” – mondta Paksi Borbála, a testület kutatója.

A drogfogyasztók kezelése, ellátása sem javult. „A finanszírozás nem volt elégséges, így csak a napi túlélésre elegendő ez az összeg, és nem tudják már fejleszteni. Csökkenek a nyitvatartási idők, csökkennek az elérhető programok, megszűnnek programok és ezzel válik bizonytalanná az egész rendszer elérhetősége” – mondta Csák Róbert, a testület egy másik kutatója.

A szakemberek egy része szerint a BTK szigorítása, a fogyasztók keményebb büntetése is csak rontott a helyzeten, hiszen egyre többen keresik a legálisnak hitt, veszélyes, új szereket. A drogpolitikai szakember szerint a kormány drogstratégiájának mégsem ez a legnagyobb hibája.

„A kábítószer-ellenes tevékenységgel összefüggő dedikált pénz kevés van, de van egy csomó olyan fejlesztési program, amiben jelentékeny pénzek kerülnek felhasználásra, és ezen pénzeknek egy része a kábítószerproblémával összefüggésben kerül felhasználásra, de nem kellő mértékben fókuszáltan, nem biztos, hogy szükségletekre alapozottan, és nem igazán tudjuk, hogy milyen szakmai tartalommal valósulnak meg ezek a fejlesztések” – nyilatkozta Felvinczi Katalin, a Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület prevenciós munkacsoportjának vezetője.

Egy 2015-ös felmérés szerint a 16 éves fiatalok csaknem 30 százaléka, a 18-64 év közötti korosztálynak pedig 10 százaléka fogyasztott már valamilyen kábítószert.