Diáktüntetés: sorra küldik ki az 50 ezres büntetéseket
Hír TV
2018. március 23., péntek 11:16, frissítve: péntek 20:42
Diákok tüntettek a főváros utcáin március 15-én. A nemzeti ünnepen tartott demonstrációt a Független Diákparlament a jövő oktatásáért. A tüntetés a hivatalos lezárás után a Rákóczi úton folytatódott. Néhányan rövid időre a zebrára is leültek, vagy az úttesten vonultak. A rendőrök ezután körbevették a csoportot, és egyenként igazoltatták őket.
Több fotós és újságíró is a diákok sorsára jutott. A Mérce.hu portál munkatársa, Jámbor András azt mondja, nem szegett szabályt, mégis azonosítania kellett magát.
Mi egyébként tettünk fel kérdéseket a rendőröknek, és többek között azt is föltettük, hogy miért volt szükség az újságírók munkájának akadályozására, illetve azoknak az igazoltatására, akik nem követtek el semmit. S kérdeztük, hogy miért nem lehetett kimenni arról a műveleti területről, erről a részről, a rendőrség nem válaszolt
– mondta el az újságíró.
Korábbi diáktüntetéseken is igazoltattak újságírókat, fotósokat a rendőrök. A 444. hu portál birtokába jutott határozat alapján, a februári demonstrációt követően a Képszerkesztőség nevű fotóügynökség egyik munkatársát ötvenezer forintra bírságolták. Ez a 18 éves fiú, aki a január 19-i diáktüntetésen vett részt, azt mondja: nála sem indokolták a hatóságok, miért van szükség az igazoltatására. Csak annyit közöltek vele a rendőrök, hogy parancsot teljesítenek.
„Aki igazoltatott, volt, aki elkérte a személyimet, nem mondott nagyon semmit, egy nagyobb rangú hölgy, aki miután kimentem a körből, annyit mondott, hogy ha elindulok, és nem várom meg a többieket, akkor csak szabálysértési eljárás indul ellenem, és nem állítanak elő” – számolt be egy diák, Keszőce Patrik.
A Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint elég lett volna egy szóbeli figyelmeztetés is a hatóságok részéről.
„Mérlegelni kell, hogy mi az a bírság, amit indokolt kiszabni, és hogy valójában milyen súlyú a cselekmény, és ha egy csekély súlyú cselekményről van szó, mert mondjuk nem zárják le totálisan a várost, akkor az ötvenezres, ez a legmagasabban kiszabható pénzbírság ennek az alkalmazása aránytalan” – mondta Szabó Attila, aki szerint attól, hogy a rendezvény hivatalosan véget ér, nem jelenti azt, hogy ne lehetne élni tovább is a gyülekezési joggal; a civil szervezet ezért jogi segítséget ajánlott fel az érintett diákoknak.