Célpont: Nem érte volna kár az államot, ha megvalósul a sukorói telekcsere

„Tátrai Miklós elsőrendű és Markó Andrea harmadrendű vádlottak cselekménye így alkalmas volt arra, hogy a magyar államnak 1 294 697 250 forintos vagyoni hátrányt okozzon…” – a politikai üggyé váló büntetőeljárásban a vád legfontosabb érve a vagyoni hátrány, illetve az állam megbízásából készült értékbecslés manipulálása volt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egymilliárd-nyolcvanmillió forint értékben számította be a később megsemmisített telekcserébe az állami tulajdonú velencei-tavi földeket.

Az ügyészség értékbecslője ennél nyolcszázmillióval magasabb, 1,8 milliárd forintos értéket állapított meg.

A szolnoki bíróság az elsőfokú eljárásban éveken át elutasította, hogy újabb értékbecslésekkel tisztázzák az eltérés okát, így az eljárásban csak az ügyészségi számítást vették figyelembe.

„Amit ma a bíróság ítéletbe foglalt, az lényegében a vádirat, függetlenül attól, hogy azóta eltelt két és fél év, s volt egy hosszú és részletes eljárás” – mondta a három évvel ezelőtti elsőfokú ítélet után Tátrai Miklós. Akkor négy évre ítélték, majd bő egy évvel később a Szegedi Ítélőtábla bűncselekmény hiányában felmentette a volt állami vezetőt. Végül tavaly a Kúria jogerősen döntött: Tátrainak három, Császy Zsolt volt értékesítési igazgatónak két és fél évre kell börtönbe mennie. Mindketten büntetésüket töltik. Igaz, a politika eredetileg Gyurcsány Ferencet és más szocialista politikusokat szeretett volna rács mögött látni. 

„Azon politikusok büntetőjogi felelőssége, akik az ügyben konkrétan döntéshozóként részt vettek, tehát utasítást adtak akár Tátrainak, akár más személyeknek, mindenképpen megkerülhetetlen” – mondta Budai Gyula korábbi elszámoltatási kormánybiztos.

A Célpont információi szerint a szakértői testület világosan leírta azt is, hogy az 550 milliós érték is csak papíron van meg, mert a hatályos jogszabályok alapján az ingatlanokra nem építhető olyan épület, amely gazdaságos. Vagyis az ingatlanegyüttes nem forgalomképes. Az ügyészség értékbecslője a dokumentum szerint nem vette figyelembe a sukorói építési szabályzat korlátozásait.

„A maradványérték-számításnál már az alapadatok sem tükrözik a valóságot, így a hiba a számítás minden lépését befolyásolja. A másik jelentős hiba a Treviso Kft. által készített szakvéleményben, hogy a becsült építési költségek rendkívül alulárazottak” – írja a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület az ügyészségi értékbecslésről.

Tátrai Miklós és Császy Zsolt perújítási indítványát a Szegedi Ítélőtábla elutasította.