Brüsszelben támadnák meg a kormány torz médiafinanszírozását

Az Magyar Villamos Művek a legfőbb hirdető a kormányközeli Figyelő eheti számában, két teljes oldalt is vásárolt magának a lapban. A Magyar Turisztikai Ügynökség hirdetése is szerepel az oldalain, és az állampapírokat is itt reklámozzák. Csaknem ugyanezekkel a reklámokkal jelent meg egy másik kormányközeli lap, a Magyar Idők aktuális száma is. Nem lehet tudni, mennyi emberhez jutottak el a hirdetők, az eladási adatokat ugyanis ezeknél a lapoknál titkolják.

„Abban a pillanatban, ahogy érdekünk lesz, ezeket az adatokat ki fogjuk tenni. Ez egy üzletpolitika” – mondta a Lánczi Tamás, a Figyelő főszerkesztője.

A Figyelőnél valójában nincs mire büszkének lenni. A G7 számolta ki a kiadók bevételeiből, hogy a Figyelőre tavaly átlagosan 3900-an voltak kíváncsiak lapszámonként, a Magyar Időket pedig alig nyolcezren vették. Az állam mégis ezeknél a lapoknál költötte a legtöbb pénzt, csaknem 900 millió forintot fektetett a napilapba és 780 milliót a hetilapba, míg a kormánykritikus lapok semmi nem kaptak. A Hír TV-nek nyilatkozó médiaelemző azt mondta: az állami hirdetések a piacra is hatással vannak.

„Azok a médiumok, amik nem jutnak állami hirdetéshez, egyre inkább kiszorulnak a kereskedelmi hirdetésekből is. A reklámozók egyre inkább úgy érzik, hogy egy következő kétharmados időszakban egyre kevésbé éri meg olyan médiumokban hirdetni, amik esetleg nem baráti médiumként vannak elkönyvelve” – véli Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője.

A torz hirdetési piac is hozzájárult a Magyar Nemzet bezárásához. A lap korábbi újságírói, most Magyar Hang néven készítenek lapot, amit az utcán is népszerűsítenek, hirdetőkre ugyanis aligha számíthatnak.

„Nagyon sokan kifejezték a szolidaritásukat és sok sikert kívántak a munkához. Inkább ezt az üzenetet becsomagolják, tehát azt mondják, hogy jelenleg a helyzet nem teszi ezt lehetővé, vagy szívesen segítenének, de nem olyan időket élünk. Tehát burkoltan ezt azért megfogalmazzák, nyíltan, pláne írásban ezt ugye nem szokták megfogalmazni, de hát mindannyian tudjuk, hogy a helyzet ez, és egészen egyszerűen attól tartanak, hogyha kritikus sajtótermékben megjelennek, akkor konkrétan bajuk lehet, mondjuk egy pályázaton majd nem fognak sikerrel szerepelni” – mondta György Zsombor, a Magyar Hang főszerkeztője.

A Magyar Újságírók Szövetségének elnöke szerint a jelenlegi rendszer költései a tiltott állami támogatásnak minősülhetnek, ami sérti az uniós versenyszabályokat.

„Láttuk a Figyelőnél, hogy a legkisebb példányszámú hetilap viszi el a legtöbb állami hirdetést, illetve összességében a legtöbb hirdetést. Ezt nem lehet piaci szempontokkal megmagyarázni. Ez médiafinanszírozás állami eszközökkel, ami tiltott állami támogatást jelent, hiszen az állam egy piaci alapon működő szektorba beavatkozik a saját eszközeivel úgy, hogy teljesen eltorzítja annak a piacnak a viszonyait” – magyarázta Hargitai Miklós.

A Magyar Újságírók Szövetségénél most azt vizsgálják, érdemes-e az Európai Bizottsághoz fordulni, hogy uniós szinten is vizsgálják ki a tiltott állami támogatást.