Brüsszeli tollakkal ékeskednek a kormánypárti politikusok

Csenger-Zalán Zsolt az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnökeként szállt be a nemzeti konzultáció kampányába tavaly májusban. Ha pénzről van szó, a politikus szemérmesen hallgat a belga fővárosról. 2010-ben lett Budakeszi képviselője, áprilisban újrázik, a fizikai és a digitális térben teljes erőbedobással kampányol. Január elején büszkén jelentette a Facebookon, hogy központi költségvetési forrásból több budaörsi utcában megújították a csatornahálózatot. Azt elmulasztotta hozzátenni, hogy a milliárdos fejlesztés költségeinek közel 90 százalékát az Európai Unió állta.

– Hogy megy a kampány?
– Ragyogóan, ragyogóan, köszönöm szépen. De hadd mondjam meg, hogy én a választókkal szeretek beszélgetni, és nem Simicska Lajossal. Kösznönöm szépen!
– Csak annyit engedjen akkor meg, hogy ugye Budaörsön több utcában is felújították a csatornákat, ön azt írta a Facebookjára, hogy ez központi forrásból történt, de a közbeszerzési értesítő szerint ebben uniós forrás is van. 
– Viszontlátásra! 
– Csak annyit tegyen meg, hogy erre válaszol – ám Csenger-Zalán Zsolt nem válaszolt.

A fideszes országgyűlési képviselő egyik ellenfele az LMP társelnöke, aki egy friss felmérés szerint megszorongathatja a kormánypárti politikust. Szél Bernadett úgy látja, a fideszes képviselőnek inkább arról kellene számot adnia, mit tett azért, hogy az uniós pénzeket ne lopják el.

– Ez teljesen tipikus fideszes mentalitás, hogy uniós pénzekkel úgy büszkélkedjenek, mintha a sajátjuk lenne. Hűbérúri mentalitás: mintha ő adta volna a választókerületnek – mondta Szél Bernadett.

Nem Csenger-Zalán Zsolt az egyetlen fideszes politikus, aki választások közeledtével előszeretettel dicsekszik uniós beruházásokkal, miközben serényen brüsszelezik.

– Úgy gondolom, hogy a legkiemelkedőbb beruházás, a legjobb befektetés, ami a gyermekekről, a jövőnkről szól. Ezért is tartom a mai projektátadást nemzetépítőnek – nyilatkozta Pócs János.

A fideszes képviselő – aki szerényen a Jászság országgyűlési képviselőjének nevezi magát – élőben közvetítette a Facebookon a beszédét, amelyet az egyik jászberényi iskola energetikai korszerűsítésének átadásán mondott. Arra, hogy a 250 milliós számlát teljes egészében az unió állta, egy szót sem pazarolt. Arról viszont szívesen értekezett közösségi oldalán, hogy szerinte a brüsszeli bevándorláspolitika veszélybe sodorja a kistelepüléseket. „Nem engedhetjük, hogy Brüsszel átvegye tőlünk az irányítást” – kardoskodott tavaly nyáron Simonka György. Ha viszont átadóünnepségről van szó, nem szívesen keveri Brüsszelt a képbe. „Több mint 50 millió forintból újítjuk fel a háziorvosi rendelőt Reformátuskovácsházán” – írta minap fejedelmi többest használva az egyébként uniós fejlesztésről.

– Ellentmondás nincsen: ezek a pénzek járnak Magyarországnak. Semmiképpen nem lehet ezt összekapcsolni sem a bevándorlás kérdésével, sem bármilyen más olyan politikai kérdéssel, amelyben Magyarországnak megvannak a jogai, megvan a saját szuverenitása, hiszen Brüsszel azokba nem szólhat bele – fejtette ki Tuzson Bence kommunikációs államtitkár.

A 2004-es csatlakozás óta sok ezer milliárd forint érkezett Magyarországra az EU-ból. Az elmúlt években a kormánypropaganda mégis szitokszóként használta az unió központjának nevét.