Bizonytalanság övezi a kommunizmus áldozatainak emlékhelyét
Hír TV
2018. február 25., vasárnap 08:47, frissítve: vasárnap 16:00
Havas, jeges úton lehet megközelíteni a recski Nemzeti Emlékparkot. Az egykori munkatábor területét most fél méteres hó borítja, amely sok látnivalót el is takar.
A recski kényszermunkatábort 1950. július 19-én nyitották meg. A nyolc barakkban a legutolsó kutatások szerint összesen 1750 rab élt. Egy faépületben 200, jellemzően politikai foglyot helyeztek el, akiket a kőbányában dolgoztattak. A bírósági ítélet nélkül idehurcolt fogvatartottakat sokszor kínozták és éheztették. A Nemzeti Emlékparkot 1996-ban a volt rabokból álló Recski Szövetség Egyesület kezdeményezésére nyitották meg.
„Annyira nincs reklámozva, mert ez a Recski Szövetség tulajdona, ők tartják fenn a tábort. Körülbelül tizenöt-tizenhatezer fő van egy évben. Inkább a nyári, jó idős hónapokra torkollik ez a tömeg, ilyenkor, télen már nagyon kevesen vannak” – mondta Ivádi Attila gondnok.
A kormány 2015-ben kezdeményezte, hogy a kommunista diktatúra idején létrejött internáló-, kényszermunka- és hadifogolytáborok helyszínein emlékparkok létesüljenek.
„Hogyha ennek kapcsán született döntés, akkor annak a fedezete rendelkezésre áll, az emlékhelyet létre kell hozni. Recsken volt az az arcpirító helyzet, amely Magyarországon sehol máshol: tulajdonképpen egy gulágtábor jött létre. Úgy gondolom, hogy ennek az emlékhelye mindenképp ott kell hogy legyen. Ha megvan a kormányzati döntés, akkor a tervezési munka vagy a kivitelezési munka késhet” – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A recski emlékpark fejlesztéséről egy 2016-os határozatban döntött a kormány. A település polgármestere szerint közel háromszázmillió forintot ígértek erre a célra, de pénz nem jött. „Azóta semmi nem történt, hiába érdeklődünk a Nemzeti Örökség Intézeténél, hogy lesz-e ebből valamilyen fejlesztés, nem tud senki semmit mondani. Nagy szükség volna rá, mert a tábor többet már vizuálisan nem tud nyújtani. A megnövekedett igények kapcsán esetlegesen plusz technikai feltételekkel többet lehetne mutatni a gyerekeknek, a látogatóknak” – nyilatkozta Nagy Sándor.
A recski munkatábort három évig működtette az ÁVH. Létezését mindvégig titokban tartották, és a foglyoknak is megtiltották, hogy beszéljenek róla.