Besokalltak az akadémikusok Matolcsyék unortodox lépéseitől

A budapesti Vörösmarty téren álló Kasselik-házban az első két emelet ára 4,9 milliárd forint. A nemrég felújított Várkert Bazár szomszédságában elhelyezkedő többszintes épület ára 2,1 milliárd forint. A Nyugati tér melletti Eiffel Palace 14, más hírek szerint 18 milliárd forintért kelt el. Néhány a Magyar Nemzeti Bank vásárlásaiból.

A legújabb kiszemelt a viharos időket megélt Bálna, ahol a jegybank pénztörténeti múzeumot és egy oktatási központot is létrehozna a Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen.

„Közpénzből közösségi vagyont építünk a közjó szolgálatában” – a jegybank elnöke ezzel magyarázta november elején a Parlamentben az ingatlanvásárlásokat. Azt hangoztatta: az MNB pénze közpénz, de nem költségvetési pénz, ezért szabadon gazdálkodhat vele. „Valamennyi, a közösségi pénzből közösségi vagyont építő, közjót szolgáló programunk valójában egyetlen céllal, iránnyal rendelkezik: ez a magyar oktatási rendszer színvonalának emelése, a magyar oktatási rendszer megújulása” – mondta Matolcsy György.

A MTA közgazdaság-tudományi bizottságában megelégelték az unortodox jegybanki gyakorlatot. Állásfoglalásukat tavaly szavazták meg, de csak most hozták nyilvánosságra. „Az MNB olyan területre ment át, amilyenre szerintem nem lett volna jogosítványa. A Magyar Nemzeti Banknak nincsen beleszólása abba, hogy milyen legyen az oktatás, a felsőoktatás, a közgazdászképzés, és tulajdonképpen tevőlegesen részt vett ebben, hiszen doktoranduszképzést indított el Budapesten is, Pécsett is. Ez tulajdonképpen egy olyanfajta tevékenység, amilyenre nincsen felhatalmazása, hiszen nincs meg az a tudományos, szakmai háttere, amely megvan az egyetemeken. Nincsen akkreditációs ereje, tehát a magyar akkreditációs bizottság ezt nem hagyta jóvá” – így Mellár Tamás, az MTA doktora.

Az akadémikusok szerint az MNB-alapítványok egy sajátos közgazdasági nézetrendszert próbálnak uralkodóvá tenni, ami már sérti a tudományos szabadság alapelveit.

„A bizottság igazán azt vetette fel, hogy a felsőoktatásra, doktori képzésre fordított közpénznek vannak szabályai. Sokkal jobban átláthatónak kell lenni, hiszen minden pénz, ami államkasszából megy a felsőoktatási államtitkárságon keresztül, egyetemekre kerül, nagyon szigorú rend szerint kancellártok ellenőrzik. Az MNB pedig szabadon, belátása szerint tudja ezeket felhasználni” – mondta Muraközy László, az MTA közgazdaság-tudományi bizottságának elnöke.

A Magyar Nemzeti Bank közleményben válaszolt. Ebben hamisnak, valótlannak nevezi az MTA közgazdászainak állításait, és jogi lépéseket ígér. A közgazdaság-tudományi bizottság elnöke viszont az MNB közleményét tartja komolytalannak. „Ez a testület harmincnyolc tagú, nem három tagból áll, egy részét választja a köztestületi tagság, másrészt pedig nagy rangú akadémikusok alkotják. A harmincnyolc 38 a szakmának elég jelentős vonalát képviseli, és igazán a féltés szólt belőlünk” – húzta alá Muraközy László. Elmondása szerinte álláspontjukat a testület kétharmada szavazta meg.