Béremelést követelnek, egyenesen a kormányfőtől

A kancelláriaminiszter két hete jelentette be, hogy az állami vállalatoknál dolgozó százezer munkavállaló bére emelkedik majd. „Először is azok, akik kevesebbet keresnek, mint az új minimálbér, azok természetesen megkapják a kormánytól a minimálbért és a garantált bérminimumot is. A többi munkavállaló esetében pedig 2019-ig harmincszázalékos béremelésre kerül sor.”

Hasonló nagyságrendű béremelést akarnak a szakszervezetek az önkormányzatoknál is. A polgármesteri hivatalokban harminchétezer köztisztviselő dolgozik, kétharmaduk illetményalapja nyolc éve nem emelkedett. „Nemcsak erről szól a dolog: az önkormányzatok finanszírozásáról szól. A polgármesteri hivatal csak egy intézménye az önkormányzatnak. Valamennyi intézménynek a finanszírozását biztosítani kell azon a szinten, amelyet egyébként az állam megad a saját cégeinek” – hangsúlyozza Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

Több pénzt kellene adni az önkormányzati közlekedési vállalatoknak is, mondja az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke. „2012-től, a Munka törvénykönyve módosításától tulajdonképpen nagyon sok minden megváltozott, és nagyon sok mindent elvesztettek a dolgozók, még a jövedelmek szintjén is. Ha csak a BKV dolgozóira vetítem le: 2012 után nettó havi húsz-harmincezer forintos veszteséget szenvedtek el” – hívta fel a figyelmet Nemes Gábor.

A béremelés költségeit sok önkormányzati cég nem tudja saját erőből kigazdálkodni. Például a szemétszállítást végző társaságok az adóemelések és a rezsicsökkentés miatt nehéz helyzetbe kerültek. „Nincsenek már lojális munkavállalók, meg kívánnak élni. Ahhoz, hogy meg tudjanak élni, igenis szükség van arra, hogy a közszolgáltatásban a harmincszázalékos bérfejlesztés, amely az állami szektorban megvalósult, ugyanúgy itt is meg tudjon valósulni” – húzta alá Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) elnöke.

A szakszervezetek szerint a települések jövője a tét, mivel a munkavállalók csaknem tizede hiányzik az önkormányzatokból. Kérésükkel személyesen a kormányfőhöz fordulnak, mivel korábban több minisztériummal sem tudtak megállapodni.