Az uniós átlaghoz képest kétszer több a rászoruló Magyarországon

Késő délután már gyertyafény mellett játszanak Nagy József gyermekei. A többgyermekes szegedi családnál már hetekkel ezelőtt lekapcsolták a villanyt, nem tudták fizetni a számlákat. Fillérre ki kell számolniuk, hogy mire költsenek. Egy hónapban 75 ezer forint szociális támogatásból és a férfi alkalmi munkáiból élnek.

„Két hétig tart talán, ha a tél bejön, mikor a rossz idő bejön. Ha jön egy váratlan csekkfizetés, vagy bármi, akkor családi segítség kell, kölcsön kell kérni. Nyáron talán még megoldható, hogy hó végéig kihúzzuk, de akkor is csak szerényen” – mondta a Hír TV-nek a férfi.

„Látunk 2015-re vonatkozóan KSH-kiadványt, ez kilenc kritérium alapján mutatja be, hogy néz ki Magyarországon a helyzet Európához viszonyítva, az eurostatos kiadvány most 13 szempont szerint méri” – hívta fel a figyelmet Feleky Gábor, az SZTE Bölcsészettudományi Kar szociológusa.

A Szegedi Tudományegyetem munkatársa szerint több módszer is létezik a szegénység becslésére. A KSH szerint a súlyosan nélkülözők száma itthon 2015-ben csak 14,5 százalék volt. Az Európai Unió statisztikai hivatalának 2016-os adatai alapján pedig a magyar társadalom harmada él szegénységben. De mindkét felmérés azt mutatja, hogy az uniós átlaghoz képest kétszer több a rászoruló Magyarországon.

„Szomorúságra adhat okot, hogy ezzel az aránnyal a volt szocialista országok közül csak Bulgáriát és Romániát tudjuk megelőzni. Ott magasabb ez az arány, a volt szocialista országok többi részében pedig ennél alacsonyabb, Csehország 10 százalék alatti, és nem 32 százalék. Tehát relatíve is problémásnak látom ezt a helyzetet” – tette hozzá Feleky Gábor.

A szociológus szerint ez egy alapvető probléma, de a közbeszéd és a politika nem fektet elegendő hangsúlyt a szegénység csökkentésére.