Az orvosegyetemek és egyházi kórházak most kimaradnak
Hetente többen is felmondanak az Országos Mentőszolgálatnál. Híradónknak egy mentőtiszt azt mondta, néhány hónap alatt teljesen lecserélődnek a dolgozók. Nyilatkozni nem akart, mert félti az állását. De azt megerősítette, hogy a legtöbben az alacsony bérek miatt távoznak.
Nemcsak a pályát, az országot is sokan hagyják el. A kikért engedélyek alapján egy év alatt több mint 3 ezer egészségügyi dolgozó döntött úgy, hogy külföldön folytatja pályafutását. „Igen, sőt! Szerintünk többen. Hát hogyha a kamarai elnök 26 ezres létszámú hiányát megvizsgáljuk, akkor ez szerintem nagyon beszédes, tehát a szakdolgozók közül 26 ezren hiányoznak most a munkaterületről. Ennyi embernek a munkáját végzi a többi pluszban, de a régi bérért” – mondja Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke.
A létszámhiányt tovább fokozza, hogy az egészségügyi pályára készülők mintegy 70 százaléka már biztos abban, hogy külföldön fog elhelyezkedni. Esetenként tízszeres fizetésért. Az egészségügyi dolgozók szombaton a Normafánál tiltakoznak.
Közben a kórházak adósságrendezése is csúszik. Az államkincstár adatai szerint az intézmények tartozása meghaladja a 83 milliárd forintot, a beszállítók pedig már 95 milliárdról beszélnek. „Az április elsejei rendezése az adósságállománynak is már egy nagyon késleltetett és egy rendkívül kifeszített helyzetet jelent. Ahhoz képest gyakorlatilag nap mint nap egyre rosszabb a helyzet, és egyre rosszabb helyzetben vannak a beszállítók. Tudjuk, hogy vannak a piacon olyan szereplők, akik állításaik szerint április–május magasságánál tovább gyakorlatilag nem bírják. Ha addig nem történik érdemi rendezés, akkor ők kénytelenek beszüntetni a tevékenységüket” – állítja Holchacker Péter, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatója.
A kormány viszont csak 60 milliárd forintot biztosít az adósságrendezésre – erről az egészségügyi államtitkár beszélt a köztelevízióban. Ráadásul a kórházszövetség kongresszusán kiderült az is, hogy az adósságkonszolidációból kimaradnak az oktató- és az egyházi kórházak. „Nagyon sokan szerepelnek nagyon fajsúlyosan a magyar egészségügyi közszolgáltatásban, fekvőbeteg-intézmények is, például az egyetemek, így például a debreceni orvosegyetem is, a Debreceni Egyetem orvosi centruma, egészségügyi centruma vagy Pécsen, Szegeden a Semmelweis Egyetem vagy a Honvédkórház is ilyen hely, akik nem közvetlenül ez alá a fenntartó alá tartoznak, vagy az egyházi kórházak. Ez a pénz most őket nem fogja elérni” – közölte Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
Az orvosi kamara elnöke Magyarország élőben című műsorunkban azt mondta: egy kórház nem attól drága vagy olcsó, hogy hány darab ágy van benne. Éger István az egészségügyi intézmények finanszírozásának teljes átalakítását szorgalmazta. „Jelentős késedelemben van, azt kell, hogy mondjam, a döntéshozó, mert addig, amíg nem hajlandó egy valós költségstruktúrába tekinteni és elhinni azt, hogy a kórházak és a gyógyítás mibe kerül, és akkor még nem beszéltünk a bérről, amiben nagyon-nagyon nagy adóssága van az államnak az egészségügyi dolgozóval szemben, szintén évtizedek óta, addig ez mindig egy folyamatos, maga előtt göngyölített késedelem, egy hólabda” – véli Éger István.
Az ápolók 100 százalékos béremelést követelnek, a kórházvezetők és a szakszervezetek pedig azt, hogy a kormány évente 5 százalékkal emelje az egészségügyre fordított keretösszeget.
Ezen a téren is baj van
Bár Zombor Gábor egészségügyi államtitkár szerint megkezdődtek az egyeztetések a beszállítók és a kórházak között az adósság-rendezésről, az orvos-technikusok nem tudnak a tárgyalásokról. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Magyar Nemzetnek azt mondta: sem ők, sem pedig a társszervezetük nem tud arról, hogy a hozzájuk tartozó beszállító cégekkel egyeztettek vagy megállapodtak volna.
Forrás: Hír TV
