2018. október 23.,
kedd, Gyöngyi napja

Az MTA szakemberei is aggasztó jeleket látnak

Hír TV

2018. február 25., vasárnap 09:57, frissítve: vasárnap 16:01

Rossz irányba halad a magyar oktatási rendszer – ezt mutatja számos, a Magyar Tudományos Akadémia által összegzett mutató. Az adatok szerint emelkedik a csak nyolc általánost végző fiatalok száma, és az is látszik, hogy az oktatási rendszer nem képes csökkenteni az esélyegyenlőtlenséget. A kormány szerint az MTA csak összeválogatta a mutatókat.

„Az elmúlt évtizedek alatt a tanulás mennyiségét növelték, ahelyett hogy minőségben fejlesztenék. Egyre több lovat fogunk a szekér elé ahelyett, hogy átülnénk autóba” – fogalmazott a pénteki diáktüntetésen Kálló Dániel, a Független Diákparlament szóvivője. A demonstráción több ezren vettek részt modern, diákközpontú, igazságos oktatást követelve.

Nemcsak a tüntetők, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatói is látnak aggasztó jeleket. A szakemberek oktatással kapcsolatos mutatókat gyűjtöttek egy kötetbe.

„Az elmúlt években megnőtt a 18–24 évesek között az iskolaelhagyás mértéke. Ők többségében úgy kerülnek ki a társadalomba, hogy legfeljebb általános iskolai végezettségük van. Ezenkívül a tankötelezettségi korhatáron túl 17-18, de már a 16 éveseknél is elkezdett növekedni a lemorzsolódás” – emelte ki a Hír TV-nek nyilatkozó Varga Júlia, az MTA KRTK KTI tudományos főmunkatársa.

A továbbtanulás kapcsán is beszédesek az adatok. 2017-ben hosszú idő után több diák jelentkezett gimnáziumba, mint szakközépiskolába. A kormány azonban továbbra is a szakoktatást erősítené.

„Ne higgyük el azt, hogy a 21. századi vállalkozásoknak nem szélestudás-alapú, informatikából nagyon jól képzett, nyelveket beszélő munkaerőre van szüksége!” – emelte ki Ercse Krisztina, a Civil Közoktatási Platform szóvivője.

Az oktatási rendszer ráadásul nem képes felzárkóztatni a hátrányos helyzetű gyerekeket. Az egyenlőtlenség az MTA által összegzett adatok szerint már akkora, hogy egy tizedikes halmozottan hátrányos helyzetű diák rosszabbul teljesít, mint egy hatodikos nem hátrányos helyzetű társa.

„Minden ötödik diák kiesik a közoktatásból Borsod-Abaúj-Zemplénben. Azt látjuk, hogy a magyar oktatási rendszer elképesztően szelektív, és azt a fajta meritokratikus elvet nem teljesíti, hogy mindenkinek a társadalmi hátrányát egyenlítse. Szakad szét a mezőny, azok, akik jobb háttérből jönnek, jobban tudnak felkészülni, akár nemzetközi színvonalú oktatást is kaphatnak Magyarországon” – emelte ki Greskovits György, a Milestone Intézet oktatási programvezetője.

„Nagyon sok gyerek jobban teljesít, és vannak olyanok is, akik adott esetben nem” – nyilatkozta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Szerinte az MTA csak összeválogatta az adatokat, számos mutató a kormány intézkedéseit igazolja, például egyre több pénz jut az oktatásra.

„Gdp-arányosan 5,2 százalékot költ a magyar költségvetés erre, ez meghaladja az uniós átlagot. Ezt a 2016-os európai uniós statisztikák is igazolják, a 2017-es, 2018-as adatok még ennél is jobbak” – mondta Maruzsa Zoltán.

A helyettes államtitkár a pedagógusok emelkedő bérét is kiemelte. Az MTA adatai azonban azt mutatják: a tanárok fizetése még mindig jócskán elmarad a hasonló végzettségű diplomások átlagbérétől.

Működésképtelen

A jelenlegi kormányon kívül mindenki számra világos, hogy a magyar oktatási rendszer működésképtelen és ezt támasztja alá a Tudományos Akadémia kutatása is. Erről az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje beszélt. Karácsony Gergely szerint egyre többen igénylik a változást.

„Tüntettek a diákok ez ellen az oktatási rendszer ellen. A pedagógusok már hosszú ideje fölálltak, és a kockás inges forradalom keretében megfogalmazták azokat a javaslatokat, amelyeket ma már az ellenzéki pártok mindegyike oszt. Az is kiderült ebből a felmérésből, hogy nem csak a diákok, a pedagógusok, hanem a magyar családok is egy másfajta oktatáspolitikát szeretnének” – fogalmazott.