Az igazságügyi bizottság támogatta az alkotmánybíró-jelölteket

Négy új alkotmánybíró-jelöltet hallgatott meg az igazságügyi bizottság. Mindannyiukat a betöltetlen helyekre jelölték a kormánypártok.

„A dialógus lényege abban kell hogy álljon, hogy nem megközelíteni kell a bírókat a törvényességre, mert a bírók tudják, mi a törvényesség” – nyilatkozta Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró-jelölt. A jelenleginél is hatékonyabb párbeszédet sürgetett a Kúria és az Alkotmánybíróság között Hörcherné Marosi Anikó azért, hogy egyes hatásköri kérdésekben ne alakulhasson ki közöttük konfliktus.

Horváth Attila jogtörténész pedig a történelmi alkotmány mai viszonyok közt is alkalmazható elveinek fontosságát emelte ki. „Nemcsak sarkalatos törvényekből, hanem szokásjogi elvekből áll. És azok az elvek, amelyeket szokásjogi úton megőrzünk, amelyeket alkalmazunk, élnek belőle. Egy így volt az 1944 előtti korszakunkban is, és így kellene értelmezni manapság is” – fogalmazott a jelölt.

Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője közölte: egyetlen jogállam működése sem tökéletes, folyamatos korrekciókra van szüksége, melynek egyik eszköze az Alkotmánybíróság. „Szerencsésebb az, hogy ha a korrekcióra házon belül, hazán belül kerülhet sor, azaz nem nemzetközi fórumokon dőlnek el végső soron a magyar állam működésével kapcsolatos alapvető kérdések” – vélekedett.

A negyedik alkotmánybíró-jelöltet, Szabó Marcelt, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettest a bizottsági képviselők az atomenergiáról is kérdezték. „A nemzetbiztonsági kérdések leszámításával a lehetséges legszélesebb nyilvánosságnak a híve vagyok” – mondta.

A kormánypárti képviselők támogatták a jelölteket, akárcsak a Jobbik, de mint a nemzeti párt részéről elmondták, a jelölési eljárás miatt nem vesznek részt a szavazásban. „Megnyugtathatom, véleményünk szerint manapság a gonosz alapvetően nem az Alkotmánybíróságon lakik, tehát nem gondoljuk, hogy a problémák óriásiak lennének” – mondta Staudt Gábor országgyűlési képviselő.

Az MSZP a bizottsági meghallgatásra nem ment el. A párt frakcióvezetője külön sajtótájékoztatón azt mondta: az alkotmánybírák jelölési folyamata törvényellenes, mert a jelölőbizottságban legalább kilenc képviselőre lett volna szükség. „Természetesen ha megtörténik az alkotmánybíró-választás, akkor megfelelő jogi fórumokon meg fogjuk támadni. Kíváncsi vagyok, hogy ebben az esetben az alkotmánybírók mit fognak tenni, megkérdőjelezhető lesz a későbbiekben az Alkotmánybíróság munkája, ezt nem hagyhatja egyik demokratikus párt sem, az LMP képviselői sem” – reagált Tóth Bertalan.

Nyíltan együttműködik az Orbán-kormánnyal az LMP, ha megszavazza kedden a négy alkotmánybíró-jelöltet – hangsúlyozta a Demokratikus Koalíció alelnöke. Varju László úgy fogalmazott, hogy a taláros testületbe ízig-vérig fideszes tagokat választanának be. Az ellenzéki politikus arra kérte az ökopártot, hogy ne biztosítsa a kétharmadot az alkotmánybírák megválasztásához a kormánypártoknak. „A DK felháborítónak tartja, hogy az LMP függetlennek nevezte az ízig-vérig fideszes jelölteket, mert ez a kormány érdekeit védő valótlanságot képviseli. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke egy múlt heti vitában azt ígérte a DK alelnökének, hogy újra megvizsgálják a jelölteket. Nem tudjuk, hogy ez azóta megtörtént-e. Ahogy Molnár Csaba is erre kérte egy nyílt levélben, úgy én is arra kérem Hadházy Ákost, az LMP társelnökét, hogy ne szavazzák meg a fideszes alkotmánybíró-jelölteket.”

Az LMP már korábban jelezte: nincs kifogásuk a jelöltekkel szemben így a keddi zárószavazáson az ökopárt támogatásával az országgyűlés megválaszthatja az új alkotmánybírákat, Sulyok Tamást pedig kinevezhetik a testület elnökének.